............mint egy üveg bor.............

Meghalt Gyurkovics Tibor

nyugodjon békében

Péntek

Elvétem már a tárgyakat. A lényeg
elsikkad már a télből és a nyárból,
az azelőtt okosra nézett képek
hada most semlegesen vádol.

Az azelőtt fölépített varázshegy
most egycsapásra össze-vissza omlik,
s én így maradok véglegesen már egy
betört világban és sorsom csomóit

ki nem bogozva, ostobán, hanyatt,
csak azt érzem, arcomra folyik lényed,
akár a nap, a viasz és a lényeg,
s csak bámulom az üres tárgyakat.

+++

A látványt ölte meg bennem szemed.
Nem tudok látni, mióta rámnéztél,
csak azt, ami testedből föllebeg,
izgalmas fákkal lett tele a légtér,

de belső fákkal, mik úgy nőnek egy
hatalmas tájon, hogy az meg se látszik,
zsúfolásig tele vagyok veled
és nézlek, nézlek a megvakulásig.

Tapogatom az arcod. Ez az arc.
A végtelen. A minden arcok arca.
Nem látom már, csak amit te akarsz,
az ölelés zsákjába vagyok varrva,

ezer öltéssel a húsomba szúr
minden kis izmod, mint a tű.
Mi szorít össze veled ily vadul?
Szeretlek. Olyan egyszerű.

+++

Olyan közel vagy, hogy tested szöge
egész a szemgolyómat éri,
fordulnék, törnék kifele,
de arcod elől nem tudok kitérni,

el nem fordíthatom a fejemet,
a szemben-lét fáj, kínzó, gyáva helyzet,
az arcomat szorítja a kezed,
hogy ordítani tudnék – s csak szeretlek.

Üvölt a táj. Mert elhagytam teérted,
elhagytam árnyait és szögeit.
A boldogságot. Holnap jön a péntek
és testemet testedre szögezik.

+++

Már lélegezni sem tudok. Merev
pupillámat az egekre szögeztem,
belémfúródtál, mint hegyes üveg,
s én csüngök csak ezen az egy kereszten.

Következik a végső Golgota.
A kicsike, a helyi, az egyéni,
mert kinek-kinek meg kell halnia
ahhoz, hogy e világon tudjon élni

Következik az önfeláldozás.
A látványtalan és őrült alázat,
míg fölhasítja bőrödet a nyárs,
a test pedig vergődik, mint az állat.

És megreped a hegy. Csorog a vérünk,
az üres éjben elhasad karunk.
Csak az válthat meg, aki meghal értünk,
s csak azt váltjuk meg, kiért meghalunk.

Tunyogi Rock Band-A Tegnap Itthagyott

Bolondnak hívj, ha annak hiszel
Megszoktam már, ne félj
Szavakkal rég nem bánthatsz te sem
Semmi sem új itt, ne félj
Vállamon ül ezer év
Ha mondanám, úgysem értenéd,
Hogyan is voltam a tiéd.

Nem tudok mást, csak ezt a zenét,
És túl sokat iszom megint,
És lehet, hogy újra törékeny napok
Jönnek a jóslat szerint
Vállamon ül ezer év
Ugyanaz éget, ami rég
Hogyan is lennék a tiéd?

A tegnap itthagyott
Elejtett kő vagyok
Mesélek még,
Ha végighallgatod
Tegnap itthagyott
Elejtett kő vagyok rég

A tegnap itthagyott
Elejtett kő vagyok
Mesélek még,
Ahogy csak én tudok
Tegnap itthagyott
Elejtett kő vagyok
Mesélek majd,
Ha végighallgatod még

"Némán ültek, hallgatták a tűz pattogását. Itták a bort és nem szóltak egy szót sem, mintha nem volna fontos beszélni. Nem kell csinálni semmit, csak együtt lenni, egymás mellett és nézni egy irányba."

(Paulo Coelho: Tizenegy perc)

Tunyogi Rock Band : Ha szeretnél ma még - nyugodj békében...

Refr.:
Nem tudom hívsz-e holnap,
nem tudom jössz-e holnap,
szeretném,ha szeretnél ma még.
Nem tudom látsz-e holnap,
nem tudom,hogy lesz-e holnap,
szeretném ha szeretnél ma még.

Ha nézhetném ahogy elalszol,
ha itt lennél mikor ébrednék.

Ha mégis mésképp lenne
és én már nem leszek benne
legyen szép,legyen úgy is szép.
Akárhol és akármerre vezessen a jószerencse
segítsen,segítsen az ég.
Minden ajtó titokra nyílik,
ha tudnánk a jelszót,be se léphetnénk.

Refr.:
Nem tudom hívsz-e holnap,
nem tudom jössz-e holnap,
szeretném ha szeretnél ma még.
Nem tudom látsz-e holnap,
nem tudom,hogy lesz-e holnap,
szeretném,ha szeretnél ma még.

Mintha már a semmibe szédülnék
szeretném ha szeretnélek még.

Álmok álmodóban,lángok elfogyóban
szeretném ha szeretnél ma még
Napok-évek elfutóban,
lábnyomok a tiszta hóban
szeretném,ha szeretnél ma még.

Mintha már a semmibe szédülnék
szeretném ha szeretnélek még.

Ha mégis máshogy lenne
és én már nem leszek benne
legyen szép,legyen úgy is szép.
Akárhol és akármerre vezessen a jószerencse
segítsen,segítsen az ég.

Refr.:

Mintha már a semmibe szédülnék
szeretném ha szeretnélek még.

Refr.:

Ha mégis máshogy lenne
és én már nem leszek benne
legyen szép,legyen úgy is szép.
Akárhol és akármerre vezessen a jószerencse
segítsen,segítsen az ég.