Gyurkovics Tibor:

Por-vers

Kicsiny vagyok - megsemmisíthetsz.
Úgyis tudom - megsemmisítesz.
Akkora vagyok, mint a por,
amit a lovas eltipor.

Állok, örökké veled szemben,
kit magamnál jobban szerettem,
csak porszem vagyok hozzád képest,
por beszél a por istenéhez.

Ahogy a nyom beszél a lóhoz:
lépj rám, tiporj el, ne gondolkozz,
azt akarom, mikor e tájon
elpusztítasz, neked is fájjon.

[Nincs kedvem élni...]

Nincs kedvem élni,
Nincs kedvem félni,
Nincs kedvem várni,
Az utcákat járni,
Nincs kedvem fázni,
Nincsen teázni,
Nincs kedvem enni,
Nincsen felkelni.

Nincs kedvem lenni,
Semmit se tenni,
Nincs kedvem menni,
Jókat nevetni,
Nincsen már semmi,
Kedvem sincs tenni
Ellene vagy érte,
Mégsincsen vége.

Nem volt eleje,
Se vége, se közepe,
Nincs eredete,
És nincsen helye
A világban vagy bennem.
Mit kellene tennem?
Csak egytől félek:
Nincs miért éljek.