"Ha egyszer becsapsz, az a Te szégyened,
ha kétszer, az az enyém....."






2009. január 31., szombat















Ne felejts el egyetlen pillanatot se, oly kevés van belőlük.

















Álmodj,

amit csak akarsz,

menj, ahova szeretnél,

légy az, aki szeretnél,

mert csak egy életed van,

s csak egy lehetőséged,

hogy olyan dolgokat csinálj,

amit szeretnél!"





















"Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!"











Otthontalan







Vannak

éjjelek,

hogy menni kell,

a valógág elől

tűnni el.

Semmivé

válni,

lábujjhegyen

járni,

a kopott

kapubam

ezredszer

megállni,

és

elmondani

csöndben

egy fohászt

azért,

akit

otthon

nem találsz.

(Némber)











.....vers(csipkebogyótea és aspirin C árnyékából)













....hangulat......



Részletekben



Az üzenetek közti szünetekben,

a folyton megszakításokban és elválásokban,

az elengedés és a ragaszkodás párnacsatáiban,

a viták után pusztító csöndjeidben,

a betonfalak tövében ülő szeméthalmok peremén,

a tea illanó páráját őrző délutánokban,

a feszült figyelésekben és a lágy mozdulatokban,

a gondolkodásra késztető színes álmokban



van valami állandó.









..mert nem érezte, hogy minden mosoly mögött -

lélekig hatoló fájdalom lakik..













Hiába akarlak kitépni magamból,

Örök rendelés háncsa kötöz;

A lelkek kertésze lelkembe oltott,

Nemes ágat vadon fa tövihöz.



Hiába akarlak letörni szívemről,

Belém hegedtél mélységesen,

Nem vethet ki fölsebzett rostjaimból

Ezer kétségnek vihara sem.



Csak az, hogy te is élsz e szikes világban,

S hogy tudlak, s hogy szabad gondolni rád,

Leverte álmaim vackor gyümölcsét,

S elűzte a képzelet hamis madarát.



Csak az, hogy az emlékezés viaszában

Őrizhetem arcod vonalait,

Kifakasztotta szerelmem alvó lombját,

Hogy zúgva tört föl az eleven napig.



Örök életben és örök halálban

Élsz bennem és élek benned én, -

Nem válhatunk el... ó, le ne hervadj,

Drága virágom: remegő remény!



Sárközi György
































Ne felejts el egyetlen pillanatot se, oly kevés van belőlük.

















Álmodj,

amit csak akarsz,

menj, ahova szeretnél,

légy az, aki szeretnél,

mert csak egy életed van,

s csak egy lehetőséged,

hogy olyan dolgokat csinálj,

amit szeretnél!"





















"Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!"











Otthontalan







Vannak

éjjelek,

hogy menni kell,

a valógág elől

tűnni el.

Semmivé

válni,

lábujjhegyen

járni,

a kopott

kapubam

ezredszer

megállni,

és

elmondani

csöndben

egy fohászt

azért,

akit

otthon

nem találsz.

(Némber)











.....vers(csipkebogyótea és aspirin C árnyékából)













....hangulat......



Részletekben



Az üzenetek közti szünetekben,

a folyton megszakításokban és elválásokban,

az elengedés és a ragaszkodás párnacsatáiban,

a viták után pusztító csöndjeidben,

a betonfalak tövében ülő szeméthalmok peremén,

a tea illanó páráját őrző délutánokban,

a feszült figyelésekben és a lágy mozdulatokban,

a gondolkodásra késztető színes álmokban



van valami állandó.









..mert nem érezte, hogy minden mosoly mögött -

lélekig hatoló fájdalom lakik..













Hiába akarlak kitépni magamból,

Örök rendelés háncsa kötöz;

A lelkek kertésze lelkembe oltott,

Nemes ágat vadon fa tövihöz.



Hiába akarlak letörni szívemről,

Belém hegedtél mélységesen,

Nem vethet ki fölsebzett rostjaimból

Ezer kétségnek vihara sem.



Csak az, hogy te is élsz e szikes világban,

S hogy tudlak, s hogy szabad gondolni rád,

Leverte álmaim vackor gyümölcsét,

S elűzte a képzelet hamis madarát.



Csak az, hogy az emlékezés viaszában

Őrizhetem arcod vonalait,

Kifakasztotta szerelmem alvó lombját,

Hogy zúgva tört föl az eleven napig.



Örök életben és örök halálban

Élsz bennem és élek benned én, -

Nem válhatunk el... ó, le ne hervadj,

Drága virágom: remegő remény!



Sárközi György


















2009. január 30., péntek


..na most a véleményem a legjobban a következő fejezi ki..
és persze utalok itt egy általad jól ismert személyre, akit én csak a Te szádból ismerek
Most osztom a véleményét....
senkinek, de Te neked érteni kell ezt, VÉNEMBER!!!!!!!!!!!!




Pénztárcakímélő tiramisu
Hozzávalók:
# 1 csomag babapiskóta
# 1 csomag vaníliás puding
# 5 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint)
# 1/2 l tej
# 1 teáskanál zselatinpor
# 1 kis doboz tejföl (elszántabbaknak: joghurt)
# 1 bögre erős nescafé (cukor és tej nélkül)
# rum ízlés szerint
# kakaópor

Elkészítés: A pudingot az utasítás szerint, a cukorral megfőzöm, főzés közben a forró tejbe belekeverem a zselatint. Amikor már nem teljesen forró, habverővel hozzákeverem a tejfölt. A piskótákat belemártom a rumos kávéba, és a krémmel váltakozva tálba vagy tortaformába rétegezem. A legfelső réteg tetejére kakaóport szórok. Fél napot érdemes hűtőben pihentetni, utána szépen lehet szeletelni is.

Megjegyzés:
Minél több és zsírosabb a tejföl benne, annál jobban hasonlít az eredetire. Nálam eddig még senki nem vette észre a csalást. Ráadásul ez a változat nem csak az alakot, hanem a pénztárcát is kíméli.

Jó sütést!!!!!!!!!!!!
Jó étvágyat!!!!!!!!!!!!!!








Edda : Háromszor - dalszöveg


Amikor még új egy szerelem,
Amikor még azt sem kérdi,
Épp most hol jársz,
Nincs messze semmi, nincs távolság.

Amikor még él a bizalom
De a néhány furcsa telefon
Mindent elvág.
Úgy érzed, nagy lett a távolság

Lehet, hogy féltékeny vagyok,
De ha őrültség, ordíts rám!
És ha tényleg nincs rá semmi ok, Ordíts rám

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh…

Látlak felhõn, látlak vonaton,
Látlak jönni, s menni utadon,
De nincsen már nyom,
Ami elvezet Hozzád, a szívedhez.

Ez az egész furcsa lebegés,
Gyomromban ott a remegés,
Épp most hol jársz?
Nem élem túl, ha nem engem vársz.

Lehet, hogy féltékeny vagyok,
De ha õrültség, ordíts rám!
És ha tényleg nincs rá semmi ok, Ordíts rám

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh…

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Kétségek közt, még bírom, még fáj
Csak tudjam meg végre,
Ha nem kellek már.

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...



..na most a véleményem a legjobban a következő fejezi ki..
és persze utalok itt egy általad jól ismert személyre, akit én csak a Te szádból ismerek
Most osztom a véleményét....
senkinek, de Te neked érteni kell ezt, VÉNEMBER!!!!!!!!!!!!




Pénztárcakímélő tiramisu
Hozzávalók:
# 1 csomag babapiskóta
# 1 csomag vaníliás puding
# 5 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint)
# 1/2 l tej
# 1 teáskanál zselatinpor
# 1 kis doboz tejföl (elszántabbaknak: joghurt)
# 1 bögre erős nescafé (cukor és tej nélkül)
# rum ízlés szerint
# kakaópor

Elkészítés: A pudingot az utasítás szerint, a cukorral megfőzöm, főzés közben a forró tejbe belekeverem a zselatint. Amikor már nem teljesen forró, habverővel hozzákeverem a tejfölt. A piskótákat belemártom a rumos kávéba, és a krémmel váltakozva tálba vagy tortaformába rétegezem. A legfelső réteg tetejére kakaóport szórok. Fél napot érdemes hűtőben pihentetni, utána szépen lehet szeletelni is.

Megjegyzés:
Minél több és zsírosabb a tejföl benne, annál jobban hasonlít az eredetire. Nálam eddig még senki nem vette észre a csalást. Ráadásul ez a változat nem csak az alakot, hanem a pénztárcát is kíméli.

Jó sütést!!!!!!!!!!!!
Jó étvágyat!!!!!!!!!!!!!!








Edda : Háromszor - dalszöveg


Amikor még új egy szerelem,
Amikor még azt sem kérdi,
Épp most hol jársz,
Nincs messze semmi, nincs távolság.

Amikor még él a bizalom
De a néhány furcsa telefon
Mindent elvág.
Úgy érzed, nagy lett a távolság

Lehet, hogy féltékeny vagyok,
De ha őrültség, ordíts rám!
És ha tényleg nincs rá semmi ok, Ordíts rám

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh…

Látlak felhõn, látlak vonaton,
Látlak jönni, s menni utadon,
De nincsen már nyom,
Ami elvezet Hozzád, a szívedhez.

Ez az egész furcsa lebegés,
Gyomromban ott a remegés,
Épp most hol jársz?
Nem élem túl, ha nem engem vársz.

Lehet, hogy féltékeny vagyok,
De ha õrültség, ordíts rám!
És ha tényleg nincs rá semmi ok, Ordíts rám

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh…

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Kétségek közt, még bírom, még fáj
Csak tudjam meg végre,
Ha nem kellek már.

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...


2009. január 29., csütörtök

2009. január 28., szerda


Anyukám imádattal szerette Apámat, pedig Apám nagyon nehéz ember volt......
Nagyon szerették egymást, büszke vagyok ,hogy ők a szüleim.......
Anyám elmondta tegnap, hogy ha Apám távol volt és valami Anyámmal kapcsolatos történt,mondjuk vett neki valamit,vagy elindult hozzá és még sorolhatnám, akkor Anyám mindig csuklott egyet......Bármi történt Apámmal, mikor Pestre járt dolgozni, akkor is.....

És azt mondta Anyám, aki templomba járó, hivő ember, hogy nincs túlvilág.....
"Nincs lányom,mert mióta Apád meghalt, sohase csuklottam!!!!!! Nem tud már üzenni nekem, tehát nincs!" Nagy erőt adott nekem ezzel a történettel!

Gondolkodj el! Gondold át, mi a fontos!
Érdemes-e folyton befele fordulva élned?!
Érdemes-e folyton morognod?!
Érdemes-e tönkretenni Magad?!

Meg kéne becsülni minden napot, mit a szeretteiddel tölthetsz!
És meg kéne becsülni azokat az embereket, akik szeretnek Téged!
El kéne fogadni ezeket az embereket olyannak, amilyenek.....
Mert eljön az idő, mikor hiába várja valaki, hogy csuklodjon miattad.....
Mert eljön az idő, mikor hiába várod, hogy Te csuklodj valaki miatt, mert az a valaki már nem tud üzenni Neked.......
És lehet szentimentális vagyok, de az imént mosogattam a konyhában és csuklottam egyet....(eddig erre nem figyeltem soha). Nyugodtan nevess ki, de bejöttem, megnéztem a levelezőt és itt volt a 2 leveled!
Vigyázz Magadra!
Szedd össze Magad és gondold át, érdemes-e engem folyton elutasitanod?
Ki tudja meddig tudok még Neked üzenni?!?!



"Kívánok neked az ablakodba fényeket,
a fényhez szép csendeket,
a csendhez tiszta vágyakat,
s a vágyhoz mindig társakat."
(Első emelet)







Anyukám imádattal szerette Apámat, pedig Apám nagyon nehéz ember volt......
Nagyon szerették egymást, büszke vagyok ,hogy ők a szüleim.......
Anyám elmondta tegnap, hogy ha Apám távol volt és valami Anyámmal kapcsolatos történt,mondjuk vett neki valamit,vagy elindult hozzá és még sorolhatnám, akkor Anyám mindig csuklott egyet......Bármi történt Apámmal, mikor Pestre járt dolgozni, akkor is.....

És azt mondta Anyám, aki templomba járó, hivő ember, hogy nincs túlvilág.....
"Nincs lányom,mert mióta Apád meghalt, sohase csuklottam!!!!!! Nem tud már üzenni nekem, tehát nincs!" Nagy erőt adott nekem ezzel a történettel!

Gondolkodj el! Gondold át, mi a fontos!
Érdemes-e folyton befele fordulva élned?!
Érdemes-e folyton morognod?!
Érdemes-e tönkretenni Magad?!

Meg kéne becsülni minden napot, mit a szeretteiddel tölthetsz!
És meg kéne becsülni azokat az embereket, akik szeretnek Téged!
El kéne fogadni ezeket az embereket olyannak, amilyenek.....
Mert eljön az idő, mikor hiába várja valaki, hogy csuklodjon miattad.....
Mert eljön az idő, mikor hiába várod, hogy Te csuklodj valaki miatt, mert az a valaki már nem tud üzenni Neked.......
És lehet szentimentális vagyok, de az imént mosogattam a konyhában és csuklottam egyet....(eddig erre nem figyeltem soha). Nyugodtan nevess ki, de bejöttem, megnéztem a levelezőt és itt volt a 2 leveled!
Vigyázz Magadra!
Szedd össze Magad és gondold át, érdemes-e engem folyton elutasitanod?
Ki tudja meddig tudok még Neked üzenni?!?!



"Kívánok neked az ablakodba fényeket,
a fényhez szép csendeket,
a csendhez tiszta vágyakat,
s a vágyhoz mindig társakat."
(Első emelet)






2009. január 26., hétfő

Pénelopé




......ha tehetném, suhintanék egyet a varázspálcámmal és minden gondod megoldanám, hidd el semmit nem szeretnék jobban, mint ezt, de sajnos nem megy, ezért Neked kell megoldani őket,de kérlek ezért ne büntess engem......









Az nem baj, ha dühöng az ember - az se, ha villámokat szór haragjában - de az rettenetes, ha kihűl.


Ancsel Éva






ha akarod, megtalálod a módját, ha nem, ne gyárts kifogást............














lehet visszajövök egyszer,de most........









Pénelopé


Várlak, mert tudom: visszajössz;
visszajössz, mert tudod, hogy várlak.
Tökéletes kör: te meg én,
és tökéletes logika.
A tükör is csak akkor él,
ha van kit tükröznie. Egymás
tetteinek oka vagyunk,
oka és célja - te tudod.
Athéné óvjon, óvd magad.










Ha el tudnám mesélni, mire emlékszem, azok az érintések, azok az illatok, azok a rezgések... nem hagynak aludni. Se levegőhöz jutni. De most nincs, aki visszaadja.......



Pénelopé




......ha tehetném, suhintanék egyet a varázspálcámmal és minden gondod megoldanám, hidd el semmit nem szeretnék jobban, mint ezt, de sajnos nem megy, ezért Neked kell megoldani őket,de kérlek ezért ne büntess engem......









Az nem baj, ha dühöng az ember - az se, ha villámokat szór haragjában - de az rettenetes, ha kihűl.


Ancsel Éva






ha akarod, megtalálod a módját, ha nem, ne gyárts kifogást............














lehet visszajövök egyszer,de most........









Pénelopé


Várlak, mert tudom: visszajössz;
visszajössz, mert tudod, hogy várlak.
Tökéletes kör: te meg én,
és tökéletes logika.
A tükör is csak akkor él,
ha van kit tükröznie. Egymás
tetteinek oka vagyunk,
oka és célja - te tudod.
Athéné óvjon, óvd magad.










Ha el tudnám mesélni, mire emlékszem, azok az érintések, azok az illatok, azok a rezgések... nem hagynak aludni. Se levegőhöz jutni. De most nincs, aki visszaadja.......















Az emberiség története egy testvérgyilkossággal kezdődik. Káin megöli Ábelt, mert Isten visszautasította az ő áldozatát, csak Ábelét fogadta el. A Biblia mintha arra figyelmeztetne, hogy az ember életében a lehető legnagyobb sérelem a visszautasítás. Mert minden visszautasítás ítéletet is hordoz: nem vagy méltó rá, nem vagy méltó hozzám, nem kellesz, nem felelsz meg. S ha ez a visszautasítás a szenvedélynek, a rajongásnak, vagy akár csak az ösztönök által felkorbácsolt vágynak szól- a sérelem megsokszorozódik, és elviselhetetlen erősségű indulattá duzzadhat. Ezért, aki szerelmet utasít el, nagy szenvedésnek teszi ki a másikat és veszélyes tűzzel játszik.






Egy szenvedély, ha valóban szenvedély, akkor az legyen halálos. Különben hobbi, passzió, játék, pótcselekvés, meg ilyesmi. Az igazi az, amibe belehalhat az ember.(Ancsel Éva)


































Az emberiség története egy testvérgyilkossággal kezdődik. Káin megöli Ábelt, mert Isten visszautasította az ő áldozatát, csak Ábelét fogadta el. A Biblia mintha arra figyelmeztetne, hogy az ember életében a lehető legnagyobb sérelem a visszautasítás. Mert minden visszautasítás ítéletet is hordoz: nem vagy méltó rá, nem vagy méltó hozzám, nem kellesz, nem felelsz meg. S ha ez a visszautasítás a szenvedélynek, a rajongásnak, vagy akár csak az ösztönök által felkorbácsolt vágynak szól- a sérelem megsokszorozódik, és elviselhetetlen erősségű indulattá duzzadhat. Ezért, aki szerelmet utasít el, nagy szenvedésnek teszi ki a másikat és veszélyes tűzzel játszik.






Egy szenvedély, ha valóban szenvedély, akkor az legyen halálos. Különben hobbi, passzió, játék, pótcselekvés, meg ilyesmi. Az igazi az, amibe belehalhat az ember.(Ancsel Éva)






















2009. január 23., péntek

.....én felnézek Rád,s Te napról napra összetöröd ezt a csodát....
ha tudatosan teszed, szégyelld magad
ha gyávaságból, én szégyellem magam
ha kényelemből, akkor félreismertelek
ha k
íméletből, félreismertél
.
.
.
.
.
.

a rohadt életbe!!!!!!!!!!
szed már össze magad és légy ember!!!!!!!!!
nem hallgathatsz tovább!!!!
ez nem tisztességes!!!!!!!!!
sőt, ez embertelen!!!!!!!
mondd ki végre a gondolataidat, Rólam!!!!!
mert holnap már késő lesz!!!!!
ezt Te sem akarhatod!!!!!!!
LÉGY VÉGRE EMBER!!!!!!!!!!!!
csak azt ne mondd, hogy igazam van!!!!!!!!
csak azt ne mondd, hogy sajnálod!!!!!!
mondom, holnap már késő lesz!!!!!!!!
utoljára kérlek!!!!!!!














egyszerűbb és élhetőbb a világ. nincsenek álmok, elfogytak az akarások. maradt a csupasz napi lét, az igény redukálódott a napi egyszeri kajára, a párnámra és a takaróra.

és persze, van vívódás.

néha úgy gondolom, sok minden van a fejemben, a szívemben, amit szeretnék megosztani, elmondani. gondolatok az elvekről, az élet értelméről, a kapcsolatokról, viszonyokról, családról, az álmokról, vágyakról, halálról, a pszichopatává tevő kultúráról…

nehezen alszom el esténként. egy képzeletbeli hallgatóságnak beszélek, beszélgetek velük, kérdeznek, kérdezek, mondják, mondom. olykor látom magam főiskolásokkal, egyetemistákkal, néha tudni vélem a kurzus címét is.

nem könnyű megbarátkozni a ténnyel, lesz idő, amikor tevőlegesen nem lesz közöm ehhez a világhoz. amikor már nem tudok válaszolni a kérdésekre.

néha meg azt gondolom, nem tudok én semmit, nincs a fejemben, a szívemben semmi új, semmi érdekes, csak annyi és olyan, mint mindenki máséban.






















Márai Sándor

Egy napon észrevettem, hogy szeretem. Miért? A kérdés érdekelt, mert ostoba volt, s a tetejébe megválaszolhatatlan. Iparkodtam felelni e kérdésre. Így feleltem: szeretem... másképp, mint a többit, másképp, mint mindenkit, aki előtte volt... Valami van benne, ami számomra elmondhatatlanul ismerős. Mintha egyszer már együtt lettünk volna, kígyók és Luciferek között, nagyon régen, a Paradicsomban.







Ment a hûtlen nehéz fejjel.
Visszamenne, de ő már nem kell.
Érzi hálátlan lett sorsa,
Keserû könnye arcát mossa.
Edda


Mindent újra kezdenék, mert örök feszültség bennem a lényed, és nekem, míg élek, sohase lesz belőled elég. Hát nyilván az életem mélyéből támadt szerelem az, amit irántad érzek, nemcsak a férfi vágya a nő után. Mert ilyesmire csak a szerelem képes.(Dallos Sándor )



......ezt az érzést lassan kiölöd belőlem,nincs még egy kis türelem.......
ha igazán ismernél, ezt nem is kérted volna........
erre én nem vagyok képes........
inkább a halál.......
?????????





Bencsik Tamara : Ima (Molitva) - dalszöveg



Mi ez az érzés?
Követ a csendben, ahogy fáj.
Egy különös érzés,
Ahova lépek, oly üres a táj.
És üres a szívem.
A letarolt éden mennyit ér?
Hol te voltál minden,
Ha tehetnéd mégis itt lennél.
Szeretnék hinni benned,
Feledem, hogy más meggyógyít.
A kétség el nem enged.
Kinek jó ez így?

Benned él
Az a fény, mi ott van minden jóban.
Mennyit ér,
Ha a hangod hallom minden szóban?
Követem a nevedet,
Mit a szívem titkon égbe küldött,
Keresem majd odafent,
Azt az imát, hogy csak neked mondjam el.
Fogadd el!

Al' Bogu ne mogu lagati
sve dok se molim
A lazem ako kazem
da te ne volim

Molitva, kao zar na mojim
usnama je
Molitva, mesto reci samo ime
tvoje

Nebo zna, bas kao ja
koliko puta sam ponovila
to nebo zna, bas kao ja
da je ime tvoje moja Molitva

I Nebo zna, bas kao ja
koliko puta sam ponovila
to nebo zna, bas kao ja
da je ime tvoje moja jedina
Molitva

Ha egy angyalt küldök érted,
Fogadd el!

.....én felnézek Rád,s Te napról napra összetöröd ezt a csodát....
ha tudatosan teszed, szégyelld magad
ha gyávaságból, én szégyellem magam
ha kényelemből, akkor félreismertelek
ha k
íméletből, félreismertél
.
.
.
.
.
.

a rohadt életbe!!!!!!!!!!
szed már össze magad és légy ember!!!!!!!!!
nem hallgathatsz tovább!!!!
ez nem tisztességes!!!!!!!!!
sőt, ez embertelen!!!!!!!
mondd ki végre a gondolataidat, Rólam!!!!!
mert holnap már késő lesz!!!!!
ezt Te sem akarhatod!!!!!!!
LÉGY VÉGRE EMBER!!!!!!!!!!!!
csak azt ne mondd, hogy igazam van!!!!!!!!
csak azt ne mondd, hogy sajnálod!!!!!!
mondom, holnap már késő lesz!!!!!!!!
utoljára kérlek!!!!!!!














egyszerűbb és élhetőbb a világ. nincsenek álmok, elfogytak az akarások. maradt a csupasz napi lét, az igény redukálódott a napi egyszeri kajára, a párnámra és a takaróra.

és persze, van vívódás.

néha úgy gondolom, sok minden van a fejemben, a szívemben, amit szeretnék megosztani, elmondani. gondolatok az elvekről, az élet értelméről, a kapcsolatokról, viszonyokról, családról, az álmokról, vágyakról, halálról, a pszichopatává tevő kultúráról…

nehezen alszom el esténként. egy képzeletbeli hallgatóságnak beszélek, beszélgetek velük, kérdeznek, kérdezek, mondják, mondom. olykor látom magam főiskolásokkal, egyetemistákkal, néha tudni vélem a kurzus címét is.

nem könnyű megbarátkozni a ténnyel, lesz idő, amikor tevőlegesen nem lesz közöm ehhez a világhoz. amikor már nem tudok válaszolni a kérdésekre.

néha meg azt gondolom, nem tudok én semmit, nincs a fejemben, a szívemben semmi új, semmi érdekes, csak annyi és olyan, mint mindenki máséban.






















Márai Sándor

Egy napon észrevettem, hogy szeretem. Miért? A kérdés érdekelt, mert ostoba volt, s a tetejébe megválaszolhatatlan. Iparkodtam felelni e kérdésre. Így feleltem: szeretem... másképp, mint a többit, másképp, mint mindenkit, aki előtte volt... Valami van benne, ami számomra elmondhatatlanul ismerős. Mintha egyszer már együtt lettünk volna, kígyók és Luciferek között, nagyon régen, a Paradicsomban.







Ment a hûtlen nehéz fejjel.
Visszamenne, de ő már nem kell.
Érzi hálátlan lett sorsa,
Keserû könnye arcát mossa.
Edda


Mindent újra kezdenék, mert örök feszültség bennem a lényed, és nekem, míg élek, sohase lesz belőled elég. Hát nyilván az életem mélyéből támadt szerelem az, amit irántad érzek, nemcsak a férfi vágya a nő után. Mert ilyesmire csak a szerelem képes.(Dallos Sándor )



......ezt az érzést lassan kiölöd belőlem,nincs még egy kis türelem.......
ha igazán ismernél, ezt nem is kérted volna........
erre én nem vagyok képes........
inkább a halál.......
?????????





Bencsik Tamara : Ima (Molitva) - dalszöveg



Mi ez az érzés?
Követ a csendben, ahogy fáj.
Egy különös érzés,
Ahova lépek, oly üres a táj.
És üres a szívem.
A letarolt éden mennyit ér?
Hol te voltál minden,
Ha tehetnéd mégis itt lennél.
Szeretnék hinni benned,
Feledem, hogy más meggyógyít.
A kétség el nem enged.
Kinek jó ez így?

Benned él
Az a fény, mi ott van minden jóban.
Mennyit ér,
Ha a hangod hallom minden szóban?
Követem a nevedet,
Mit a szívem titkon égbe küldött,
Keresem majd odafent,
Azt az imát, hogy csak neked mondjam el.
Fogadd el!

Al' Bogu ne mogu lagati
sve dok se molim
A lazem ako kazem
da te ne volim

Molitva, kao zar na mojim
usnama je
Molitva, mesto reci samo ime
tvoje

Nebo zna, bas kao ja
koliko puta sam ponovila
to nebo zna, bas kao ja
da je ime tvoje moja Molitva

I Nebo zna, bas kao ja
koliko puta sam ponovila
to nebo zna, bas kao ja
da je ime tvoje moja jedina
Molitva

Ha egy angyalt küldök érted,
Fogadd el!

2009. január 22., csütörtök





.............ha a kedvem ilyen szar,ha ott tartok mint most, hogy minden mindegy........

akkor Őket hallgatom,nagyszerűen csinálják.........akkor majd ne sirjatok,ezt játsszátok.....a hangszórókból a Csik zenekar szóljon, például ez vagy a "Wc-n sirni...."

én ezt Rád bizom, Rád testálom.....

a többi a Te lelkiismereted dolga.....





"mind csak eszköz arra, hogy ez a város le legyen szarva"

"........ki a könnyekkel, kifelé.........

Hogy annyira keményen meneteltél,
Engem mint birka lelegeltél,
Tisztellek, küzdesz, meg minden,
Csak valld be nekem, hogy nincsen
Szükséged immáron másra,
Csak a kezedben a dáma párra,
Hogy megemeld ismét a tétet,
Nyerjél még egy pár évet,
Csinálj még egy pár dolgot,
Amit valaki fontosnak mondott!"




Csík Zenekar - Autó fordul







1. Autó fordul, széken a ruhád,
Nézed az utcát, szerintem át
Fogsz ázni mondom, ha ott állsz a gangon,
Dobsz a galamboknak, hadd dobogjon
Valamiért a szívük,
Legyen céljuk, ne mindig higgyük,
Hogy mind csak eszköz arra,
Hogy ez a város le legyen sz**va.

2. És legyen attól rendbe' minden,
Hogy esik az eső és attól frissen
Kinőtt Fejes Káposztához
Hasonlítson reggel a város,
És te is új legyél benne,
Zöld, mint egy mozgalom és egyre
Ugorj az autók elé,
Ki a könnyekkel, kifelé!

3. Érezd, hogy lehet, hogy most vagy,
És nemcsak egy tévedés hozhat
Változást, ki kell hogy jöjjön

A bőrödből a nődre egy ködmön,
Ha fázik, mert tél lesz és tényleg,
Hátha igaz, hogy felőled élhet
Minden, amit gyilkolni szoktál,
Hadd használjon el, amit hordtál eddig.

4. Hadd álljon meg benned az élet,
Hogy megkérdezd: -Élet mi végre kérlek,
Hogy annyira keményen meneteltél,
Engem mint birka lelegeltél,
Tisztellek, küzdesz, meg minden,
Csak valld be nekem, hogy nincsen
Szükséged immáron másra,
Csak a kezedben a dáma párra,
Hogy megemeld ismét a tétet,
Nyerjél még egy pár évet,
Csinálj még egy pár dolgot,
Amit valaki fontosnak mondott!







„Az az ember, akiben nincs zene

s akire édes összhang sohse hat,

gyanus, hogy megcsal, kirabol, elárul:

lelke mozgása nehéz, mint az éj,

érzése sötét, mint az Erebus:

ilyennek ne higyj. - Hallgasd a zenét!”

(Shakespeare: A velencei kalmár - Szabó Lőrinc fordítása)

........hát igen........





...most mondanám, de nem birom.....


van valami,
mit régóta el akarok mondani neked,
kerülve mindenféle szentimentalizmust,
még ha csillagok nélkül nem is olyan szép,
taposhatsz rajta, mint a faleveleken,
elfelejtheted, mint régen látott barátok arcát,
vagy hagyhatod lebegni közöttünk
elszabadult luftballonként,
csak ki kellene mondanom,
lazán és könnyedén,
akár egy hanyagul odavetett sziát,
eléd dobni, mint fuldokló halat,
és reménykedve várni,
visszaengeded-e a vízbe,
vagy mögéd osonni egyszer,
amikor nem számítasz rá,
és füledbe súgni,
de bárhogy döntök is,
végül nem mondok semmit,
csak nézlek,
ahogyan nyárvégi gólyák nézhetnek
fészkükre indulás előtt



..........pedig egyszer el kell mondanom, nem cipelhetem örökké.....
csakhogy ahhoz az kéne, hogy Te akard hallani













.............ha a kedvem ilyen szar,ha ott tartok mint most, hogy minden mindegy........

akkor Őket hallgatom,nagyszerűen csinálják.........akkor majd ne sirjatok,ezt játsszátok.....a hangszórókból a Csik zenekar szóljon, például ez vagy a "Wc-n sirni...."

én ezt Rád bizom, Rád testálom.....

a többi a Te lelkiismereted dolga.....





"mind csak eszköz arra, hogy ez a város le legyen szarva"

"........ki a könnyekkel, kifelé.........

Hogy annyira keményen meneteltél,
Engem mint birka lelegeltél,
Tisztellek, küzdesz, meg minden,
Csak valld be nekem, hogy nincsen
Szükséged immáron másra,
Csak a kezedben a dáma párra,
Hogy megemeld ismét a tétet,
Nyerjél még egy pár évet,
Csinálj még egy pár dolgot,
Amit valaki fontosnak mondott!"




Csík Zenekar - Autó fordul







1. Autó fordul, széken a ruhád,
Nézed az utcát, szerintem át
Fogsz ázni mondom, ha ott állsz a gangon,
Dobsz a galamboknak, hadd dobogjon
Valamiért a szívük,
Legyen céljuk, ne mindig higgyük,
Hogy mind csak eszköz arra,
Hogy ez a város le legyen sz**va.

2. És legyen attól rendbe' minden,
Hogy esik az eső és attól frissen
Kinőtt Fejes Káposztához
Hasonlítson reggel a város,
És te is új legyél benne,
Zöld, mint egy mozgalom és egyre
Ugorj az autók elé,
Ki a könnyekkel, kifelé!

3. Érezd, hogy lehet, hogy most vagy,
És nemcsak egy tévedés hozhat
Változást, ki kell hogy jöjjön

A bőrödből a nődre egy ködmön,
Ha fázik, mert tél lesz és tényleg,
Hátha igaz, hogy felőled élhet
Minden, amit gyilkolni szoktál,
Hadd használjon el, amit hordtál eddig.

4. Hadd álljon meg benned az élet,
Hogy megkérdezd: -Élet mi végre kérlek,
Hogy annyira keményen meneteltél,
Engem mint birka lelegeltél,
Tisztellek, küzdesz, meg minden,
Csak valld be nekem, hogy nincsen
Szükséged immáron másra,
Csak a kezedben a dáma párra,
Hogy megemeld ismét a tétet,
Nyerjél még egy pár évet,
Csinálj még egy pár dolgot,
Amit valaki fontosnak mondott!







„Az az ember, akiben nincs zene

s akire édes összhang sohse hat,

gyanus, hogy megcsal, kirabol, elárul:

lelke mozgása nehéz, mint az éj,

érzése sötét, mint az Erebus:

ilyennek ne higyj. - Hallgasd a zenét!”

(Shakespeare: A velencei kalmár - Szabó Lőrinc fordítása)

........hát igen........





...most mondanám, de nem birom.....


van valami,
mit régóta el akarok mondani neked,
kerülve mindenféle szentimentalizmust,
még ha csillagok nélkül nem is olyan szép,
taposhatsz rajta, mint a faleveleken,
elfelejtheted, mint régen látott barátok arcát,
vagy hagyhatod lebegni közöttünk
elszabadult luftballonként,
csak ki kellene mondanom,
lazán és könnyedén,
akár egy hanyagul odavetett sziát,
eléd dobni, mint fuldokló halat,
és reménykedve várni,
visszaengeded-e a vízbe,
vagy mögéd osonni egyszer,
amikor nem számítasz rá,
és füledbe súgni,
de bárhogy döntök is,
végül nem mondok semmit,
csak nézlek,
ahogyan nyárvégi gólyák nézhetnek
fészkükre indulás előtt



..........pedig egyszer el kell mondanom, nem cipelhetem örökké.....
csakhogy ahhoz az kéne, hogy Te akard hallani











......soha többé nem akarom, hogy igazam legyen.............
soha többé

.
.
.

Volt, amikor messzire szálltam
Többé már nem bír el a szárnyam
Elfáradt már, mégis szállni kell
Mindig álmodtam egy szebb világról
S lassan eltűnök a nagyvilágból
S még nem jöttem rá, mért vagyok én

Nem kell, hogy megbocsáss
Megbocsátott a sors
Nem baj, hogy most így látsz
Mindegy hova sorolsz
Nem kell, hogy megbocsáss
Elég az nekem
Nem bántott senkit még
Kicsorbult életem

(Demjén)

.


.
.

Szabó Lőrinc

Titkos párbeszéd

S ha ígérném, hogy ma odamegyek?
- Számolni kezdeném a perceket.
Örülnél? Hogy örülnél? Mennyire?
- Ha szeretsz, szíved megszakad bele.
S ha mégse lehet, ha nem leszek ott?
- Füst s láng bennem is együtt kavarog.
Képzeld: máris zörgetem bokrodat!
- Nem mozdulok, el ne riasszalak!
Szép az a lugas, az a friss gyep-ágy?
- Nap! Zöld árny! Tücskök! Ezüst éjszakák!
Mit mond majd az első tekinteted?
- Hogy eddig, csak hazudni mert neked.
Szegény fiú, féltél tőlem, ugye?
- Félelmes az isten igézete!
Utad leszek tőle a föld fele.
- Az vagy, ígéret, minden gyönyöré!
Várj! Ma! Talán! Én sem tudom, mi lesz ...
- Még a boldogság is rettenetes!


ki-be kapcsolható

Presser Gábor: A szerelem jó, a szerelem fáj

Aki szakállal hordja a szemüveget,
Biztos nagy tudósa a léleknek,
S tudja jól, ha az imádott szempár nem mosolyog,
Jaj, a földre zuhannak a csillagok!

Nincs itt baj, hidd el nekem,
Megyünk át az életen,
Néha jó, aztán megszokjuk már.

Ha egyszer rossz, akiben annyira megbíztál,
Tőr a szívben, máris meghaltál.
S ha az a könnycsepp végül lassan a földre gurul,
Az összes óceán vize túlcsordul

Nincs itt baj, hidd el nekem,
Csak megyünk át az életen,
Néha rossz, aztán megszokjuk már:

A szerelem jó, a szerelem fáj,
A szerelem szép, a szerelem fáj,
A szerelem jó, a szerelem fáj.



Egyszer rá kell döbbenni, hogy mi is zajlik körülöttünk.

Fáradt szemekkel és fájdalomtól meghajló testtel, mosolyogva kell indulni minden nap, hogy magunknak be tudjuk bizonyítani, hogy érünk valamit.

Ha elfelelejtenéd, mik az álmaid, állj meg egy perce a rohanó forgatagban és nézz körül! Keresd meg azt az aprócska kis katicabogarat az utca porában… Vidd ki a természetbe és miközben útjára engeded, pillants rá egy apró harmatcseppre, amin megcsillan a reggeli nap sugara…Lásd meg magad az apró cseppben és nézz mélyen önmagad szemébe…

És tedd fel önmagad kérdéseit:

Hibáztam? Bocsánatot kértem?

Megbocsájtottam?

Hazudtam? Hazudtak?

Szerettek? Szerettem…?

És vajon miért is csalódtam?

És miért lettem szomorú?

A válaszok egyszerűek.

Csak nehéz szavakba önteni és nehéz kimondani. De belül mar a felismerés: Minden rossz miatt, amit az életben kaptál, távolabb kerültél az álmaidtól।


Ismeretlen utakra indulva, új célokat hajszolva, elfeledve ami igazán számít; önmagad ellensége lettél. Talán soha nem jössz rá, mekkorát hibáztál। Talán valaki segít, hogy rá gyere, magad ellen vétettél a legnagyobbat। Hazudtál magadnak egy álmot, ami nem a tiéd. Hazudtak neked egy világot, ahol bekötötték a szemed és befogták a füled.


De ha most végre önmagad látod… Minden hibáddal, szépségeddel együtt… Fogadd el a tényt, hogy a múltadban vétettél। Magad ellen vétettél. De mindent helyrehozhatsz. Csak figyelj az álmaidra! Csak figyelj a vágyaidra és a célt nekik megfelelően válaszd ki!


Ne csald meg újra önmagad!




Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.
Zorán: A szerelemnek múlnia kell




AKI A NAPBA NÉZETT

Aki egyszer belenézett a napba,


meghalt a lelke: temessétek el.

Annak a szíve százfelé szakad,

kinek napot imádni nem szabad,

és mégis, mégis napról énekel.

Ha csak egyszer, egyszer a szemébe néz,

tudom: egy furcsa törvényt megtanul.

Aki számunkra csillogó csoda,

szemébe nézni nem szabad soha:

mert aki napba néz, az megvakul.

Elérhetetlen vágy száll a szívére,

s tüzétől mintha lassan égne el,vakult magát a lomberdőbe rejti,
és nem tud… nem tud… nem… soh’ sem feledni

és őszről és halálról énekel.
Aki egyszer belenézett a napba,

(Wass Albert)




Márai Sándor

Mindig alakulni s változtatni, odasimulni és áldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig továbbadni, amit szereztél, így vagy úgy… Csak nem “biztonságban” élni. Mindig várni a vihart és a tűzvészt. S ha beköszönt a vihar és a tűzvész, nem csodálkozni és nem sopánkodni. Nyugodtan mondani: “Itt van.” S oltani és védekezni.