....mondhatok, csinálhatok bármit, ha őszintén magamba nézek, rá kell döbbennem, soha nem voltam olyan magányos, mint az utóbbi 1 évben, mióta találkoztam Veled...

végtelenül szomoru és magányos vagyok.....gondoltam arra, nem kellett volna azt az első levelet megírnom.....de ez nem igaz! 

hálás vagyok a sorsnak, hogy újra találkozhattam Veled.....még akkor is, ha soha nem voltam olyan magányos, mint az utóbbi 1 évben, mióta újra találkoztam Veled.....nem tudom, érted-e.....a Veled való találkozás döbbentett rá, milyen magányosan éltem le az életemet......és most, mikor szinte fáj a hiányod, érzem azt, milyen szerencsés vagyok, hogy találkoztam Veled 25 éve, s 1 éve.....van egy nagyon jó barátnőm....nagyon ismeri a lelkem....azt mondta:"teljesen kivirulsz, ha a gyermekeidről beszélsz, de van valami iszonyatos szomoruság a szemeidben, amit a gyermekeid iránti rajongásod sem tud eltakarni"...nagyon diszkrét velem, nem kérdezi, mi az....de ha kérdezné, sem mondanám el neki, hogy Te vagy az......

....mondhatok, csinálhatok bármit, ha .....

........ne félj megkeresni, ha rendbe raktad magadban ezeket.....akkor keress meg, ha tudnál ilyen feltételekkel szeretni......ha mindenki más elfordúl tőled....bátran keress akkor meg....

ha neked is kell, ami nekem....ebben a rohadt világban hetente pár óra menedék.....elbujni a bajok elől és csak a szépet látni egymásban.....akkor keress meg....de addig eltünök.....nehéz napok következnek......szorits nekem, kérlek.....vigyázz magadra......

hallgass zenét......

....mondhatok, csinálhatok bármit, ha őszintén magamba nézek, rá kell döbbennem, soha nem voltam olyan magányos, mint az utóbbi 1 évben, mióta találkoztam Veled...

végtelenül szomoru és magányos vagyok.....gondoltam arra, nem kellett volna azt az első levelet megírnom.....de ez nem igaz! 

hálás vagyok a sorsnak, hogy újra találkozhattam Veled.....még akkor is, ha soha nem voltam olyan magányos, mint az utóbbi 1 évben, mióta újra találkoztam Veled.....nem tudom, érted-e.....a Veled való találkozás döbbentett rá, milyen magányosan éltem le az életemet......és most, mikor szinte fáj a hiányod, érzem azt, milyen szerencsés vagyok, hogy találkoztam Veled 25 éve, s 1 éve.....van egy nagyon jó barátnőm....nagyon ismeri a lelkem....azt mondta:"teljesen kivirulsz, ha a gyermekeidről beszélsz, de van valami iszonyatos szomoruság a szemeidben, amit a gyermekeid iránti rajongásod sem tud eltakarni"...nagyon diszkrét velem, nem kérdezi, mi az....de ha kérdezné, sem mondanám el neki, hogy Te vagy az......

....mondhatok, csinálhatok bármit, ha .....

........ne félj megkeresni, ha rendbe raktad magadban ezeket.....akkor keress meg, ha tudnál ilyen feltételekkel szeretni......ha mindenki más elfordúl tőled....bátran keress akkor meg....

ha neked is kell, ami nekem....ebben a rohadt világban hetente pár óra menedék.....elbujni a bajok elől és csak a szépet látni egymásban.....akkor keress meg....de addig eltünök.....nehéz napok következnek......szorits nekem, kérlek.....vigyázz magadra......

hallgass zenét......

EDDA: Háromszor.....

....mondhatok, csinálhatok bármit, ha őszintén magamba nézek, rá kell döbbennem, soha nem voltam olyan magányos, mint az utóbbi 1 évben, mióta találkoztam Veled....talán csak akkor, mikor meghoztam egyedül a döntést....

végtelenül szomoru és magányos vagyok.....és Te ? Te mersz nézni őszintén magadba?

"A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát!"

“Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája.” (Példabeszédek 20:17)

“A legkegyetlenebb hazugságot sokszor a hallgatás fejezi ki.” (Robert Louis Stevenson)

Nem könnyebb a nehéz helyzeteket elkerülni, mint szembenézni velük.

“A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.”

 (George Bernard Shaw)

“Hamissággal egyszer-kétszer átlábol az ember a patakon, de a nagy vizet nem ússza meg szárazon. Igazsággal viszont a tengeren is átkelhet.” (Rebreanu)

Amikor még új egy szerelem,
Amikor még azt sem kérdi,
Épp most hol jársz,
Nincs messze semmi, nincs távolság.

Amikor még él a bizalom
De a néhány furcsa telefon
Mindent elvág.
Úgy érzed, nagy lett a távolság

Lehet, hogy féltékeny vagyok,
De ha őrültség, ordíts rám!
És ha tényleg nincs rá semmi ok, Ordíts rám

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh…

Látlak felhõn, látlak vonaton,
Látlak jönni, s menni utadon,
De nincsen már nyom,
Ami elvezet Hozzád, a szívedhez.

Ez az egész furcsa lebegés,
Gyomromban ott a remegés,
Épp most hol jársz?
Nem élem túl, ha nem engem vársz.

Lehet, hogy féltékeny vagyok,
De ha õrültség, ordíts rám!
És ha tényleg nincs rá semmi ok, Ordíts rám

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh…

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Kétségek közt, még bírom, még fáj
Csak tudjam meg végre,
Ha nem kellek már.

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Szerelmünk lapjai(The notebook)---nézd meg egyszer.....

Kováts Kriszta : A híd felé

Ahogy indultál a híd felé, hogy a villamosra szállj,
Ahogy elbúcsúztál hirtelen, és én nem szóltam, hogy várj.
Ez az emlék néha visszajön, ez az emlék néha fáj
Ahogy indultál a híd felé, és én nem szóltam, hogy várj.

Persze nem hittem, hogy szólni kell, aki indul, menjen el.

Refr: Látom tétován mész a híd felé a ködben,
S hogy a villamos visz a hídon át
Látom, nem jössz többé és látom közben
Azt az el nem múló éjszakát.

Hiszen azt mondtad, hogy jobb nekem, mert úgyis véget ér,
És közben fogtad a sálamat, mert kapaszkodik, aki fél.
Hiszen azt is mondtad, jó vagyok és hogy mégsem jó a jó,
Végül elmosolyodtál, azt hiszem, ahhoz úgysem kell a szó.

És én nem hittem, hogy szólni kell, aki indul, menjen el....

EDDA: Háromszor.....

....mondhatok, csinálhatok bármit, ha őszintén magamba nézek, rá kell döbbennem, soha nem voltam olyan magányos, mint az utóbbi 1 évben, mióta találkoztam Veled....talán csak akkor, mikor meghoztam egyedül a döntést....

végtelenül szomoru és magányos vagyok.....és Te ? Te mersz nézni őszintén magadba?

"A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát!"

“Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája.” (Példabeszédek 20:17)

“A legkegyetlenebb hazugságot sokszor a hallgatás fejezi ki.” (Robert Louis Stevenson)

Nem könnyebb a nehéz helyzeteket elkerülni, mint szembenézni velük.

“A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.”

 (George Bernard Shaw)

“Hamissággal egyszer-kétszer átlábol az ember a patakon, de a nagy vizet nem ússza meg szárazon. Igazsággal viszont a tengeren is átkelhet.” (Rebreanu)

Amikor még új egy szerelem,
Amikor még azt sem kérdi,
Épp most hol jársz,
Nincs messze semmi, nincs távolság.

Amikor még él a bizalom
De a néhány furcsa telefon
Mindent elvág.
Úgy érzed, nagy lett a távolság

Lehet, hogy féltékeny vagyok,
De ha őrültség, ordíts rám!
És ha tényleg nincs rá semmi ok, Ordíts rám

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh…

Látlak felhõn, látlak vonaton,
Látlak jönni, s menni utadon,
De nincsen már nyom,
Ami elvezet Hozzád, a szívedhez.

Ez az egész furcsa lebegés,
Gyomromban ott a remegés,
Épp most hol jársz?
Nem élem túl, ha nem engem vársz.

Lehet, hogy féltékeny vagyok,
De ha õrültség, ordíts rám!
És ha tényleg nincs rá semmi ok, Ordíts rám

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh…

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Kétségek közt, még bírom, még fáj
Csak tudjam meg végre,
Ha nem kellek már.

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor szóltam rád,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Háromszor vágtál át,
Háromszor kértem, hogy mondj mindent el
De Te háromszor nem jöttél el.
Neked ez a szerelem? Oh, oh...

Szerelmünk lapjai(The notebook)---nézd meg egyszer.....

Kováts Kriszta : A híd felé

Ahogy indultál a híd felé, hogy a villamosra szállj,
Ahogy elbúcsúztál hirtelen, és én nem szóltam, hogy várj.
Ez az emlék néha visszajön, ez az emlék néha fáj
Ahogy indultál a híd felé, és én nem szóltam, hogy várj.

Persze nem hittem, hogy szólni kell, aki indul, menjen el.

Refr: Látom tétován mész a híd felé a ködben,
S hogy a villamos visz a hídon át
Látom, nem jössz többé és látom közben
Azt az el nem múló éjszakát.

Hiszen azt mondtad, hogy jobb nekem, mert úgyis véget ér,
És közben fogtad a sálamat, mert kapaszkodik, aki fél.
Hiszen azt is mondtad, jó vagyok és hogy mégsem jó a jó,
Végül elmosolyodtál, azt hiszem, ahhoz úgysem kell a szó.

És én nem hittem, hogy szólni kell, aki indul, menjen el....

Emlékül......

....HÁT EZÉRT EZ AZ ERŐS KÖTŐDÉS A DIÓFÁHOZ!!!!!!!!!

......KELTA FAHOROSZKÓP

DIÓFA                IV. 21-30. és X. 24 - XI. 11. 

Egoista, hajthatatlan, sőt néha kifejezetten agresszív. Már kora ifjúságában a saját útját járja. Erről senki sem tudja letéríteni. Szellemi horizontja tág, szinte a lehetetlent akarja. Reakciója spontán. Mérhetetlen becsvágya sokszor rugalmatlanná teszi. Gyakran ébreszt ellenszenvet másokban. Személyiségét azonban ennek ellenére sokan csodálják. Az olcsó népszerűség nem az ő kenyere. Zseniális stratéga, sokoldalúan intelligens. Szorgalmas és igyekvő. Vágyik a változatosságra, kalandokra, de mivel gyökerei mélyek, mozdíthatatlan. Állandóan kiéhezett a csodálatra, elismerésre. Szeret álmodozni, nehezen fogadja el az élet realitásait. Saját erényeit felnagyítja, az eseményeket kiszínezi, mert a valóságot nem találja elég vonzónak. Filozofikus alkat, az elméletek érdeklik. Nagy a tudásszomja.
Szerelmi élete: A szerelemben roppant szenvedélyes, de nehéz alkalmazkodni hozzá mert szeszélyes. Maga sem tudja, mit szeretne. Mindig valami mást. Nagyon féltékeny a partnerére, annak ellenére, hogy ő maga sem a hűség mintaképe. Ha viszont elkötelezi magát, akkor abszolút hű és alkalmazkodó. Egy ideig. Amint a házasságán erőt vesz az unalom, szenvedélye újra lángra lobban és új partner után kutat.

Eltűnt már minden, miről álmodtál 
Széthullott lassan, mint egy kártyavár 
Nem kell a szép szó, itt már senkit sem vár 
Úgy érzem elkéstünk és lázadnál, holnap már 

Ne félj, ne szólj, ne mondd hogy jó... 
Az élet nem mindig pont rólunk szól... 

Rámtör hajnal, nem lesz már ugyanaz a nap sosem 
Mikor hangod ébresztett fel 
Csak álmom mélyén, őrzöm a lángot még 
Már mindent elfújt a szél... 
Ha hátat fordítasz, mert szerinted úgy igaz 
Emélkül mit mondhatnék?... 

Nem kell, hogy eltitkold, mi a lelkedből szólt 
És nem kell szégyelld azt, mert mind értünk volt 
Végül már nem hittem hogy van választás 
Érzem, hogy bölcsebb lettem, nem fáj már: mondd good-bye... 

Ne félj, ne szólj, ne mondd hogy jó... 
Az élet nem mindig pont rólunk szól... 

Rámtör hajnal, nem lesz már ugyanaz a nap sosem 
Mikor hangod ébresztett fel 
Csak álmom mélyén, őrzöm a lángot még 
Már mindent elfújt a szél... 

Rámtör hajnal, nem lesz már ugyanaz a nap sosem 
Mikor hangod ébresztett fel 
Csak álmom mélyén, őrzöm a lángot még 
Már mindent elfújt a szél... 
Ha hátat fordítasz, mert szerinted úgy igaz 
Emlékül mit mondhatnék?...

********************

Ha most majd hazamész,
Vagy bárhová is mész,
De tudd meg, elkísér egy gondolat,
Mi bántja azt, ki itt maradt.

Hogy vajon mi történt,
Hogy veled mi történt,
Míg engem forgatott a szédület,
Az vajon hogy történt veled?

És ha éppen hazamész,
Vagy bármerre mész,
Tudd meg, elviszel most engem is.

S hogy elfelejtesz majd,
Ha elmúlt egy nap,
Te majd velem maradsz akkor is.

S én az asztalra teszem
A lábam, s nekem
Itt vagy, hátradőlök székemen.

Az emlékem vagy.

Majd az leszek neked,
Mit magaddal viszel,
Az érzés, amit majd most elviszel,
És holnap talán elhiszel.

Mert én úgy akarnám,
Hogy emlékezz majd rám,
Már érzem, tőled függ az életem,
Majd hátradőlök székemen.

És míg magam maradok,
Csak rád gondolok,
Nekem az lesz majd a módszerem,

Hogy rólad álmodok,
És így bejutok
Majd a gondolataid közé.

Mert majd érezni fogod,
Hogy rád gondolok,
És majd megtalál a gondolat:

Az emlékem vagy.

Ha most majd hazamész,
És nagy utcákon mész,
Nem kell, hogy hátranézz, mégis érezni fogod,
Nem kell, hogy visszanézz, csak érezni elég,
Hogy hátad mögött ott jár egy néma gondolat
Azt én küldtem neked,
És ott marad veled,
És bármerre is járnál, majd magaddal viszed.

Tíz kicsi bűnjel...

Minden utcasarkon csak Terólad hallok
Azt beszélik van néhány gyereked
Ha veszekedsz berekedsz
És még azt is hallom, minden utcasarkon 
Nős vagy és az asszony nagyon szeret
És azt mondják, hogy érte Te is odavagy
Márpedig a múlt éjszaka egész másnak mutattad magad
Elmúlt az az éjszaka, de tíz ujjad tűznyoma
Apró bíbor bűnjelek tanúk rá, hogy létezett

Minden utcasarkon csak T rólad hallok
Hogy körbe hordasz apró bűnjeleket
És még azt is hallom, hogy az tíz kis ujjnyom
És hogy éjjel pont én voltam veled
Lehet mondtam ilyet
És ami főképp meglep, hogy ezért oda vagy
Márpedig Te előzőleg zárkózottnak mutattad magad
Kiáltozva emlegetsz kis tíz bíbor bűnjelet
És felléptél már mérgesen vagy száz nyilvános helyen

Másként kéne, lármát csapsz, így iszony a viszony
Másként kéne, másképpen ez iszony nem viszony

Ha Te jobbra akkor én balra, ha Te széna akkor én szalma
Fel-le fordulok egyre gyorsulok merre van az arra, 
Kibe keveredtem bele hazafele, hogy kerülök ide
Ez ugyanaz az emelet a ház ami más ki hibás csakis a panel
Az érzéki csalódás itt kap el

Én ezentúl vallom, minden háztömb sarkon
Hadd tudja az egész lakótelep
No meg a közület a kerület
Mától én a blúzom a vállamról lehúzom
Hadd lássák az összes bűnjeleket
És teszem én ezt addig, míg egy éjszaka
Vállam fehér bőrére majd újra rásüt tíz ujjad nyoma 
Új és újabb tűznyomok, erre bizton számítok 
Mit feltárhatok mérgesen vagy száz nyilvános helyen

Gallérom felhajtom, minden háztömb sarkon
Mert rám bámul mind a lakótelep
Na látod ez jár neked
Hátam mögött hallom minden háztömb sarkon
Itt megy az, kit egy nő nagyon szeret
Csak azért mert éjjel ittam valamit
És valaki magányos volt hát gondoltam segítek kicsit
Az sem jó, ha emleget, az sem jó, ha elfelejt
Az sem jó, ha nincs nekem, senkin sehol bűnjelem

Másként kéne, lármát csapsz, így iszony a viszony
Másként kéne, másképpen ez iszony nem viszony

"Méltatlanul bízunk, méltatlanul adunk, méltatlanul hiszünk, méltatlanul szeretünk minden egyes nap, mert olyannyira szeretnénk, ha igazán létezne mindaz, amit elképzeltünk. És mégsem. Egyszer aztán nem bízunk és nem hiszünk többé, akkor sem, ha méltó volna, mert olyannyira belénk ég a méltatlanság-érzés, a méltatlanság-félelem, hogy elveszítjük a bízás-hívés képességét"

"Lesznek nagyszerű és rossz pillanataid. Remélem, te tele leszel jóval. Remélem, látsz majd olyanokat, amin ledöbbensz. Remélem, érzel olyat, amit addig még sosem éreztél. Remélem, találkozol emberekkel, akik másként látják a világot. Remélem, olyan életed lesz, amire majd büszke lehetsz. De ha mégsem, remélem, lesz erőd, hogy újra elkezdd. "

(Benjamin Button különös élete)--ezt is meg kéne nézned!!!

"Sok sebet hordozok, de hordozok magamban olyan pillanatokat is, melyek soha nem történtek volna meg, ha nem merészkedek túl a határokon." (P.C.)

Emlékül......

....HÁT EZÉRT EZ AZ ERŐS KÖTŐDÉS A DIÓFÁHOZ!!!!!!!!!

......KELTA FAHOROSZKÓP

DIÓFA                IV. 21-30. és X. 24 - XI. 11. 

Egoista, hajthatatlan, sőt néha kifejezetten agresszív. Már kora ifjúságában a saját útját járja. Erről senki sem tudja letéríteni. Szellemi horizontja tág, szinte a lehetetlent akarja. Reakciója spontán. Mérhetetlen becsvágya sokszor rugalmatlanná teszi. Gyakran ébreszt ellenszenvet másokban. Személyiségét azonban ennek ellenére sokan csodálják. Az olcsó népszerűség nem az ő kenyere. Zseniális stratéga, sokoldalúan intelligens. Szorgalmas és igyekvő. Vágyik a változatosságra, kalandokra, de mivel gyökerei mélyek, mozdíthatatlan. Állandóan kiéhezett a csodálatra, elismerésre. Szeret álmodozni, nehezen fogadja el az élet realitásait. Saját erényeit felnagyítja, az eseményeket kiszínezi, mert a valóságot nem találja elég vonzónak. Filozofikus alkat, az elméletek érdeklik. Nagy a tudásszomja.
Szerelmi élete: A szerelemben roppant szenvedélyes, de nehéz alkalmazkodni hozzá mert szeszélyes. Maga sem tudja, mit szeretne. Mindig valami mást. Nagyon féltékeny a partnerére, annak ellenére, hogy ő maga sem a hűség mintaképe. Ha viszont elkötelezi magát, akkor abszolút hű és alkalmazkodó. Egy ideig. Amint a házasságán erőt vesz az unalom, szenvedélye újra lángra lobban és új partner után kutat.

Eltűnt már minden, miről álmodtál 
Széthullott lassan, mint egy kártyavár 
Nem kell a szép szó, itt már senkit sem vár 
Úgy érzem elkéstünk és lázadnál, holnap már 

Ne félj, ne szólj, ne mondd hogy jó... 
Az élet nem mindig pont rólunk szól... 

Rámtör hajnal, nem lesz már ugyanaz a nap sosem 
Mikor hangod ébresztett fel 
Csak álmom mélyén, őrzöm a lángot még 
Már mindent elfújt a szél... 
Ha hátat fordítasz, mert szerinted úgy igaz 
Emélkül mit mondhatnék?... 

Nem kell, hogy eltitkold, mi a lelkedből szólt 
És nem kell szégyelld azt, mert mind értünk volt 
Végül már nem hittem hogy van választás 
Érzem, hogy bölcsebb lettem, nem fáj már: mondd good-bye... 

Ne félj, ne szólj, ne mondd hogy jó... 
Az élet nem mindig pont rólunk szól... 

Rámtör hajnal, nem lesz már ugyanaz a nap sosem 
Mikor hangod ébresztett fel 
Csak álmom mélyén, őrzöm a lángot még 
Már mindent elfújt a szél... 

Rámtör hajnal, nem lesz már ugyanaz a nap sosem 
Mikor hangod ébresztett fel 
Csak álmom mélyén, őrzöm a lángot még 
Már mindent elfújt a szél... 
Ha hátat fordítasz, mert szerinted úgy igaz 
Emlékül mit mondhatnék?...

********************

Ha most majd hazamész,
Vagy bárhová is mész,
De tudd meg, elkísér egy gondolat,
Mi bántja azt, ki itt maradt.

Hogy vajon mi történt,
Hogy veled mi történt,
Míg engem forgatott a szédület,
Az vajon hogy történt veled?

És ha éppen hazamész,
Vagy bármerre mész,
Tudd meg, elviszel most engem is.

S hogy elfelejtesz majd,
Ha elmúlt egy nap,
Te majd velem maradsz akkor is.

S én az asztalra teszem
A lábam, s nekem
Itt vagy, hátradőlök székemen.

Az emlékem vagy.

Majd az leszek neked,
Mit magaddal viszel,
Az érzés, amit majd most elviszel,
És holnap talán elhiszel.

Mert én úgy akarnám,
Hogy emlékezz majd rám,
Már érzem, tőled függ az életem,
Majd hátradőlök székemen.

És míg magam maradok,
Csak rád gondolok,
Nekem az lesz majd a módszerem,

Hogy rólad álmodok,
És így bejutok
Majd a gondolataid közé.

Mert majd érezni fogod,
Hogy rád gondolok,
És majd megtalál a gondolat:

Az emlékem vagy.

Ha most majd hazamész,
És nagy utcákon mész,
Nem kell, hogy hátranézz, mégis érezni fogod,
Nem kell, hogy visszanézz, csak érezni elég,
Hogy hátad mögött ott jár egy néma gondolat
Azt én küldtem neked,
És ott marad veled,
És bármerre is járnál, majd magaddal viszed.

Tíz kicsi bűnjel...

Minden utcasarkon csak Terólad hallok
Azt beszélik van néhány gyereked
Ha veszekedsz berekedsz
És még azt is hallom, minden utcasarkon 
Nős vagy és az asszony nagyon szeret
És azt mondják, hogy érte Te is odavagy
Márpedig a múlt éjszaka egész másnak mutattad magad
Elmúlt az az éjszaka, de tíz ujjad tűznyoma
Apró bíbor bűnjelek tanúk rá, hogy létezett

Minden utcasarkon csak T rólad hallok
Hogy körbe hordasz apró bűnjeleket
És még azt is hallom, hogy az tíz kis ujjnyom
És hogy éjjel pont én voltam veled
Lehet mondtam ilyet
És ami főképp meglep, hogy ezért oda vagy
Márpedig Te előzőleg zárkózottnak mutattad magad
Kiáltozva emlegetsz kis tíz bíbor bűnjelet
És felléptél már mérgesen vagy száz nyilvános helyen

Másként kéne, lármát csapsz, így iszony a viszony
Másként kéne, másképpen ez iszony nem viszony

Ha Te jobbra akkor én balra, ha Te széna akkor én szalma
Fel-le fordulok egyre gyorsulok merre van az arra, 
Kibe keveredtem bele hazafele, hogy kerülök ide
Ez ugyanaz az emelet a ház ami más ki hibás csakis a panel
Az érzéki csalódás itt kap el

Én ezentúl vallom, minden háztömb sarkon
Hadd tudja az egész lakótelep
No meg a közület a kerület
Mától én a blúzom a vállamról lehúzom
Hadd lássák az összes bűnjeleket
És teszem én ezt addig, míg egy éjszaka
Vállam fehér bőrére majd újra rásüt tíz ujjad nyoma 
Új és újabb tűznyomok, erre bizton számítok 
Mit feltárhatok mérgesen vagy száz nyilvános helyen

Gallérom felhajtom, minden háztömb sarkon
Mert rám bámul mind a lakótelep
Na látod ez jár neked
Hátam mögött hallom minden háztömb sarkon
Itt megy az, kit egy nő nagyon szeret
Csak azért mert éjjel ittam valamit
És valaki magányos volt hát gondoltam segítek kicsit
Az sem jó, ha emleget, az sem jó, ha elfelejt
Az sem jó, ha nincs nekem, senkin sehol bűnjelem

Másként kéne, lármát csapsz, így iszony a viszony
Másként kéne, másképpen ez iszony nem viszony

"Méltatlanul bízunk, méltatlanul adunk, méltatlanul hiszünk, méltatlanul szeretünk minden egyes nap, mert olyannyira szeretnénk, ha igazán létezne mindaz, amit elképzeltünk. És mégsem. Egyszer aztán nem bízunk és nem hiszünk többé, akkor sem, ha méltó volna, mert olyannyira belénk ég a méltatlanság-érzés, a méltatlanság-félelem, hogy elveszítjük a bízás-hívés képességét"

"Lesznek nagyszerű és rossz pillanataid. Remélem, te tele leszel jóval. Remélem, látsz majd olyanokat, amin ledöbbensz. Remélem, érzel olyat, amit addig még sosem éreztél. Remélem, találkozol emberekkel, akik másként látják a világot. Remélem, olyan életed lesz, amire majd büszke lehetsz. De ha mégsem, remélem, lesz erőd, hogy újra elkezdd. "

(Benjamin Button különös élete)--ezt is meg kéne nézned!!!

"Sok sebet hordozok, de hordozok magamban olyan pillanatokat is, melyek soha nem történtek volna meg, ha nem merészkedek túl a határokon." (P.C.)

még mindig nem tanultad meg, hogy mindent látok?!?!?!

bizalom......

mi történik Veled?!?!?!

sajnálom....

sajnállak.....

szólj, ha megcsömörlöttél és jobbnak látod az őszinteséget....

léleksimogató....

...van úgy, hogy azt gondolod, nincs tovább erő...

van az úgy...

van....

még mindig nem tanultad meg, hogy mindent látok?!?!?!

bizalom......

mi történik Veled?!?!?!

sajnálom....

sajnállak.....

szólj, ha megcsömörlöttél és jobbnak látod az őszinteséget....

léleksimogató....

...van úgy, hogy azt gondolod, nincs tovább erő...

van az úgy...

van....

most kicsit meghalok.................lehet, nem is kicsit :(

"Van madár, amely nem bírja a kalickát. Túl ékes a tolluk. És amikor elrepülnek, örülsz, hisz tudod, hogy bűn volt bezárni őket. Mégis... minden szürke és üres, ami marad utánuk. Egyszóval: HIÁNYZIK A BARÁTOM."

(A remény rabjai)-egy fantasztikus film!!

Az élet értelmét nem életed során fogod megtalálni, hanem életed utolsó pillanataiban....

"Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!"

Ismerős Arcok: Mennyit ér?

....tényleg, mennyit ér???????

"S nekem te nem vagy idegen

Húzódj csak félre, és úgy gondold végig
Mitől jó élni és mitől nem..

..

..

...Magad választod a nehezebb sorsot

És megbecsülöd az őszinte szót

Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni

És felismered a rosszat s a jót."

"Beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely.

Beszélni kell! ...mert az emberekkel beszélni kell, sokat beszélni, akkor lassanként változni, alakulni, fejlődni kezdenek.

Nem szabad félbehagyni a dolgokat, s milyen veszélyes, ha megoldatlan dolgok kötik le az elménket."

(Spring)

Dalszöveg

Mikor nem látsz már színeket

Fáradtan induló reggelen

Hidd el, hogy én is érzem

S nekem te nem vagy idegen

Mikor nem látod már a célt

S tán a hited sem töretlen

Húzódj csak félre, és úgy gondold végig

Mitől jó élni és mitől nem

Refr.:

Mennyit ér, aki nem tud, csak tudni vél?

Mennyit ér, aki korlátok nélkül él?

Mennyit ér, aki úgy fordul, mint a szél?

Mennyit ér, aki kér csak, de adni fél?

Mikor győztesként veszítesz

S a "miért" könnyeit látom a szemedben

A válasz itt van, csak nem vetted észre

Vénülő fákban s porladó kövekben

Magad választod a nehezebb sorsot

És megbecsülöd az őszinte szót

Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni

És felismered a rosszat s a jót.

Ha nem hiszed, hogy minden nap nagyszerű, próbálj egyet is ki hagyni.

 Élni születtünk, nem az életre készülődni.

.............Néha könnyebb lenne elmenekülni....

Nem akarom, hogy azt hidd, jobb lettem,
Mert egy nap neked mindent megtettem,
Bennem minden a régi, Te rólam mást hittél,
Mert a vér nem válik, a vér nem válik vízzé...

Hooligans: A vér nem válik vízzé