"Ha egyszer becsapsz, az a Te szégyened,
ha kétszer, az az enyém....."






2009. február 20., péntek





........nézd meg milyen gyönyörű......
gyere velem, nézzük meg élőben :):)



Venezia e unica

Velence különleges, egyedi, állítják büszkén az olaszok. És nem tévednek. Mert míg más városnak vannak műemlékei, addig Velence önmagában az. Hihetetlen és valószerűtlen díszletnek tűnik ez a 118 szigetecskére és több millió vörösfenyő cölöpre épült város, amelyet csaknem egy évezreden át virágzó köztársaságként említenek a krónikák.

Egyetlen kerekes jármű sem koptatja az évszázados köveket: Velence a világ egyetlen városa, ahol vagy vízen, vagy gyalogosan lehet csak közlekedni. A külföldinek nehéz megszokni, hogy a taxi motorcsónak és a szirénázva közeledő mentő vagy rendőrségi jármű ugyancsak motoros csónak. A lagúnák városában fű és fa sincs, csak a Piazzale Roma közelében, ahová még betüremkedett a külvilág, ameddig az autók és buszok is eljuthatnak.

A hömpölygő tömeget látva hihetetlennek tűnik, hogy mindössze 85 ezren lakják – meg a napi 25 ezer turista. Velence a világ egyik leglátogatottabb városa, amit egyedülálló, a keleti és nyugati stílust ötvöző építészetének, díszes középkori palotáinak, történelmi levegőjének és nászutas-romantikájának köszönhet.

Velence, a lassan élvezhető drága konyak

A történelmi központ a Piazza San Marco, amelyet Napóleon Európa legszebb szalonjának nevezett. Évszázadokon át ez a tér volt a város politikai és vallási életének központja, itt fogadta doge, majd itt ünnepelte a nép a győztes csatákból hazatérő admirálisokat, itt tartották a körmeneteket és a vásárokat. Ide épült a mindenkori uralkodó palotája, a Palazzo Ducale.

Itt emelkedik 100 méteres magasságba a Campanile, a harangtorony, amely a közel ezer éven át ugyanezen a helyen álló, és 1902-ben összedőlt építmény mása. Itt van a tér gyöngyszeme, Európa egyik legérdekesebb temploma, a Basilica di San Marco. Itt van Velence egyik legtöbbet fényképezett építménye, az óratorony, amely a város jelképét, a szárnyas oroszlánt emeli az épületek fölé, és ahol óránként harang- és órajátékokban gyönyörködhet a látogató.

A térhez tartoznak a galambok, amelyekből becslések szerint akár 200 ezer is röpköd a városban. Ezek a madarak a 12. században tűntek fel, és megjelenésük óta a város védelmét élvezik. A téren körbefutó árkádok alatt meg előtt az elegáns és nagyon drága kávéházak teraszán mindig szól a szalonzene vagy a dzsessz.

Márványszőnyeg a homlokzaton

Velence középkori palotái közül néhány – melyeket múzeummá vagy szállodává alakítottak – nyitva áll a turisták előtt is. Ilyen a Canal Grande gyöngyszeme, a Ca d’Oro. Oszlopsora, csipkés ablakai bizánci hatást tükröznek, a homlokzat fehér és rózsaszín márványmozaikja keleti szőnyegek mintázatára emlékeztet. Ma az olasz művészet múzeumának ad helyet.

A paloták legnagyobbika a Palazzo Ducale, amely hatalmas tömegével szinte uralja a várost. Évszázadokon át innen irányította a doge a köztársaságot. A palotában a díszes tanácstermeket, az uralkodó lakrészét, jó néhány híres freskót és szobrot, valamint a börtönt és az oda vezető Sóhajok hídját érdemes megnézni.

A világ egyik legvalószerűtlenebb temploma a bizánci és gótikus építészeti elemeket ötvöző Basilica di San Marco. Annak ellenére, hogy aszimmetrikusan épült (mind az öt kupolája más-más méretű), hogy 500 oszlopa között alig találni egyformát, hogy homlokzata különböző korok és építészeti stílusok vad keveréke, mégis lenyűgöz. Az eredeti templom Szent Márk evangélista sírja fölé épült 830-ban. Az épület a szomszédban lakó doge kápolnájául szolgált, itt koronázták, majd temették az uralkodókat.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése