"Ha egyszer becsapsz, az a Te szégyened,
ha kétszer, az az enyém....."






2008. december 2., kedd





....ülök egyedül a nappaliban, tanulok, készülök holnapra....

Igazából nem is kéne már, mert tudom, amit kell....
ülök a laptopom előtt , elbújok mögé, alibi a tanulás, így nem zavar senki, hagynak.....a fiam elaludt a kanapén, halkan horkol(az allergiája miatt)...
Nagyon fáradt vagyok, egész nap talpaltam,igen erős forgalom volt...fájnak a lábaim...
Jól esik a csend...
és gondolkodom mindenről..... többek közt Rólad....
Eszembe jut, mikor még nem találkoztunk, milyen sokat kerestél....
Előveszem a leveleidet és nézem, mi mindent megosztottál velem....addig, míg nem találkoztunk....kerestél, írtál, kérdeztél...de azóta....néha jön egy tovább küldött levél... semmi mondanivalóval... ha kérdezek, és esetleg beszámozom, akkor esetleg egy-két szóban válaszolsz.... érzem, hogy bezárkózol... nem hiányzik Neked a "beszélgetés"?... nagyon szivesen hallgatnálak... kíváncsi vagyok Rád.... tudom, azt mondod, sok a munka.... de ezt Te sem hiszed el..... ha akarnál, tudnál időt szentelni rá... itt vagyok rá én bizonyítéknak....
szívesen megmutatnám egyszer, hogy milyen háztartást vezetek, mindamellett nevelek, ellátok 3 gyermeket 1 férjet és eddig még megállom a helyem a munkámban és a suliban is.... és közben tudok Rád szakítani időt, mert akarok... Ó ne vedd ezt szemrehányásnak, csak ezek a gondolatok járnak a fejemben......mindig ilyen zárkózott voltál? persze megfordul a fejemben, hogy ki akarsz szorítani az életedből.... akkor miért nem ezt mondod.... ugyanakkor azt is érzem, hogy nem így van ez.... nekem ne mondd, hogy nem hiányzom Neked.....vagy mondd....
de igazán nem hiszem el.... azt is mondod, hogy a Fidat kell nevelned.....de ez is csak duma....persze kell, csak ne legyen ez kifogás.... azt is mondod biztos, hogy minek lelkizek ezen ennyit..... de nézz Magadba és láthatod, Te is lelkis vagy... csak nem mondod ki....de jobb nm kimondani.... na és még az, hogy engem féltesz.... ezzel végképp kiakasztasz.... ugyan már...mondhatok bármit, de ezt , ha én nem akarnám, nem jött volna soha létre.... kiváncsi lennék, mit gondolsz Te erről az egészről,megtisztelnél, ha leírnád.....
ha ezt az egészet bántásnak érzed, akkor nem jól érzed, én csak egy kis beszélgetésnek szántam.....mert nagy a csend itt a nappaliban, csak a fiam horkol csendben és eszembe juttatta, hogy Te is horkolsz.....


Juhász Gyula: ANNA ÖRÖK

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
emlékeimből lassan, elfakult
arcképed a szivemben, elmosódott
a vállaidnak íve, elsuhant
a hangod és én nem mentem utánad
az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
ma már nem reszketek tekintetedre,
ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
nyakkendőmben és elvétett szavamban
és minden eltévesztett köszönésben
és minden összetépett levelemben
és egész elhibázott életemben
élsz és uralkodol örökkön. Amen.

<bgsound src="zene/Annaorok.mp3" loop=true>





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése