Valentinus

Apám hűsége

Idős ember ballag csendben, szépen,
Hetvenöt év múlt felette éppen.
Gondolatban visszanéz a múltra,
Ifjúságra, vesztett háborúkra.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Életében voltak derűs percek,
Gyermekkori tréfák, csínytevések.
Felnövekvő nehéz, dolgos évek,
Paraszt mezők, visszanéz felétek.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Megjárta az élet minden poklát,
De nem hagyta cserben szép hazáját.
Vére hullott, hűséges volt hozzá,
Nem vált soha becstelenné, ronggyá.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Hűséges volt mindig Istenéhez,
Ragaszkodott protestáns hitéhez.
A jó sorsa bárhová vetette,
Hazáját és hitét nem feledte.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Paraszt voltát soha nem tagadta,
Szülőföldje mindig visszavárta.
Búzakalász aranylott feléje
Hívó szavát úgy küldte elébe.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Megalázták sokszor, elmondták bitangnak
Pedig jó vitéze volt e dicső honnak.
Próbálták megtörni, lábbal sárba nyomni
Kétlakivá tették, tudjon boldogulni.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Imádott anyámmal kuporgattak sokszor,
Hej, pedig kevésszer jutott csak a jóból.
Mégis hűséges volt, megtörték az évek
Becsületes maradt, reá büszkén nézek.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Gyermekkori álom költővé avatta
De a valós világ, mindig megtagadta.
Gyönyörű lírája, egyszerű beszéde
Nem illett a képbe, elsodorták félre.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

De ő nem csüggedett rótta a sorokat
Tiszta szép szavakkal újra dalra fakadt.
Belső késztetésből, őserőből tette
Pedig az idő már elrepült felette.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Szép volt életének minden röpke perce
Hűséges szívével ő csak ezt tehette.
Elfáradtan immár, meghajlott derékkal
Tekinthet a múltra, összegző szándékkal.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Megköszönöm apám, hogy ilyen maradtál
A népedért mindig, csendben munkálkodtál.
Paraszti fajtádra végig büszke voltál
Hűséget számomra örökül, jussoltál.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.