Szabadjára kell engednünk azokat az embereket, akiket szeretünk.
Ha szeretünk valakit, akkor meg kell engedni neki, hogy szabad legyen. Engedni, hogy szabadon hozzon döntéseket, szabadon éljen, ahogy ő akar, és nem úgy, ahogy mi akarjuk.
Nem mindig könnyű elengedni azt, akit szeretünk, de más út nincs.
Ha nem teszed meg ezt, akkor elkeseredetté és haragossá válsz.
Nemcsak akkor kell elengedni valakit, amikor egy kapcsolat véget ér. Szabadon kell engedni, szabadnak kell hagyni társunkat akkor is, amikor benne vagyunk egy kapcsolatban.
Mindannyiunknak szüksége van mozgástérre.
Az embereknek szabadnak kell érezniük magukat egy kapcsolaton belül, másképpen csapdában érzik magukat.
Ha tényleg szeretsz valakit, akkor tisztelni kell az elképzeléseit és igényeit.
Ha foggal-körömmel ragaszkodunk valakihez, akkor lélektanilag megfojthatjuk a másikat. Ezt általában féltékenységből, önbizalomhiányból, vagy félelemből tesszük, és nem szeretetből.
Még az igazi szeretetteljes kapcsolatban is szükségük van az embereknek mozgástérre.
"Ha szeretsz valakit, engedd szabadon.
Ha visszatér hozzád, akkor ő a tiéd,
ha nem, akkor soha nem is volt a tiéd."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése