Feng Shui Asztrológiád:

Szun

A szelíd, a kitartó

Kulcsszava: Behatolás
Jele: Szél
Eleme: Fa
Polaritása: yang
Égtáj: Délkelet
Száma: 4
Évszak: Tavasz utolsó napjai
Színei: zöld: víz, fű, moha
Ékkő: smaragd, krizopráz
Alak: kecses, keskeny
Illat: kámfor, üröm
Szimbolikus állat: Kakas (kitartás)

Teljesség, józan ész, önerő, áthatóság. Nem vitatkozik, de fondorlatos módon keresztülviszi az akaratát. Mindenkihez megtalálja az utat, jól alkalmazkodik, olyannyira, hogy kaméleonként tud eltűnni. Észérvekkel lehet rá hatni. Gyorsan átlát az embereken.

Karakterszám: 8

Halk, csendes, magába forduló. Sok a művész ebben a karakterben. Szereti a szabadságot, a kötetlenséget. Mohó, gyakran fanatikus. Korán érik, az önfegyelem gyenge pontja. Létszükséglete a saját élettér.

Energetikai szám: 1

Pozitív oldala: Érzelemgazdag, szenvedélyes, kedves és kellemes, eleven és élnék, duzzad az erőtől, folyton pezseg és buzog.

Negatív oldala: Félénk, óvatos, elővigyázatos, bizonytalankodás, tépelődés jellemzi.

Összegzés: 4.8.1

E számkombináció félénk, visszahúzódó természettel áldhatja meg, mások szemében elővigyázatosnak és határozatlannak tűnhet. Hajlamos a késlekedésre. De ugyanakkor igen életvidám, barátságos és könnyed. Közeli ismerősei időnként szótlannak ismerik, ilyenkor egy csendes zugra van szüksége, ahol feltöltődhet. Vállalt munkájában nem tűr ellentmondást, már a csökönyösség és a megszállottság határát súrolja. Mindezek mellett bizalommal van mások iránt, magabiztos és következetes természetű, józan ésszel van megáldva.

Feng Shui Asztrológiád:

Szun

A szelíd, a kitartó

Kulcsszava: Behatolás
Jele: Szél
Eleme: Fa
Polaritása: yang
Égtáj: Délkelet
Száma: 4
Évszak: Tavasz utolsó napjai
Színei: zöld: víz, fű, moha
Ékkő: smaragd, krizopráz
Alak: kecses, keskeny
Illat: kámfor, üröm
Szimbolikus állat: Kakas (kitartás)

Teljesség, józan ész, önerő, áthatóság. Nem vitatkozik, de fondorlatos módon keresztülviszi az akaratát. Mindenkihez megtalálja az utat, jól alkalmazkodik, olyannyira, hogy kaméleonként tud eltűnni. Észérvekkel lehet rá hatni. Gyorsan átlát az embereken.

Karakterszám: 8

Halk, csendes, magába forduló. Sok a művész ebben a karakterben. Szereti a szabadságot, a kötetlenséget. Mohó, gyakran fanatikus. Korán érik, az önfegyelem gyenge pontja. Létszükséglete a saját élettér.

Energetikai szám: 1

Pozitív oldala: Érzelemgazdag, szenvedélyes, kedves és kellemes, eleven és élnék, duzzad az erőtől, folyton pezseg és buzog.

Negatív oldala: Félénk, óvatos, elővigyázatos, bizonytalankodás, tépelődés jellemzi.

Összegzés: 4.8.1

E számkombináció félénk, visszahúzódó természettel áldhatja meg, mások szemében elővigyázatosnak és határozatlannak tűnhet. Hajlamos a késlekedésre. De ugyanakkor igen életvidám, barátságos és könnyed. Közeli ismerősei időnként szótlannak ismerik, ilyenkor egy csendes zugra van szüksége, ahol feltöltődhet. Vállalt munkájában nem tűr ellentmondást, már a csökönyösség és a megszállottság határát súrolja. Mindezek mellett bizalommal van mások iránt, magabiztos és következetes természetű, józan ésszel van megáldva.

háááááááát,maradok mégis......

........mondd,nem gyönyörű????????????

baranyi ferenc: staccato

Amíg csupán lopjuk magunknak egymást:
csak lopott holmi lesz, mi rég miénk,
vezekelünk a rég megérdemelt nász
visszaeső kis bűnözőiként,
akié vagy, elvesz naponta tőlem,
s ha néha visszakaplak egy napig:
megint sután, csak félig-ismerősen
puhatolom felejtett titkaid,
heteken át, míg várom folytatását
egy-két lopott órának, meglopok
minden varázst, mit új találkozás ád,
mert úgy kezdjük mi egyre újra, hogy
már messze vagy, mikor megérkezel.
Karomba kaplak s mégsem érlek el.

Milyen is az örök szerelem? Létezik-e egyáltalán? Az én válaszom: igen.
De az igazi szerelmeddel nem élsz együtt.
Az igazit szereted annyira, hogy magadat mögé helyezed, ha az Ő érdekei úgy kívánják, elengeded, vagy álmaid, vágyaid ellenére nem is kezdesz Vele. Ezért képtelen leszel elfelejteni, mert nem láthatod többé, vagy csak nagyon ritkán láthatod, nem vehetsz részt az életében. Ez igazi szerelem, mert képes vagy lemondani róla, elengedni.
Persze akivel együtt élsz, azt is szereted, lehet, hogy még szerelmes is vagy belé, de idővel erős szeretet, barátság, megszokás váltja fel a nagy szerelmet...
Neked maradnak az álmaid. Álmaidban felhőtlenül boldog vagy, mert Ő veled van, csak rád nevet, csak neked csillog a szeme, akkor csak téged szeret.
Ha lefekszel, az Ő arcát látod, és Vele ébredsz...
Nappal vágysz utána, esetleg még sírsz is..., de a láthatatlan könny mindig ott fog csillogni a szemed sarkában.
Ha kaptál Tőle valamit, néhány percet, akkor az emlékeidnek élsz... És százszor, ezerszer köszönöd Neki, mert Életet adott vele.
Úgy érzed, a szíved megszakad a fájdalomtól, de dobog és szeret rendíthetetlenül.
Mindig keresed magadban a választ, mivel hódított meg, de a talányokra nincs felelet, nem tudod, miért, csak azt, hogy szereted, feltétel nélkül, és vakon bízol a lehetetlenben, hogy egyszer talán mégis...
"Ölni tudnál ha bántják Őt, és sírni ha sírni látod, mert ami neki fáj, az neked is fáj...
Mást ölelsz, de képzeletben vele vagy.
Realitás és józan ész nincs az igaz szerelemben, csak a feltétel nélküli, tiszta, szívből jövő érzelem. Ha ezt érzed jól becsüld meg, mert olyan kincs birtokosa vagy amivel talán még te magad sem vagy tisztában."
Az igazi szerelem olyan érzés, ami örökké megmarad, idővel eggyé válik veled, a lényed része lesz a halhatatlan szerelem, az örökös mélabú...
A mosolyod is ettől lesz rejtélyesebb, a szomorú szemed fényesebb...
De élni fogod az életed, kacagni fogsz és szeretni..., csak a szíved felével..., a fele halott lesz, hideg, mint a jég, de a másik fele annál jobban fog dobogni, perzselni.
A halott szívfeled örökké egy lesz Vele...
Ugyanakkor a másik felével nagyon fogsz szeretni... Mást, akivel képes vagy együtt élni...

háááááááát,maradok mégis......

........mondd,nem gyönyörű????????????

baranyi ferenc: staccato

Amíg csupán lopjuk magunknak egymást:
csak lopott holmi lesz, mi rég miénk,
vezekelünk a rég megérdemelt nász
visszaeső kis bűnözőiként,
akié vagy, elvesz naponta tőlem,
s ha néha visszakaplak egy napig:
megint sután, csak félig-ismerősen
puhatolom felejtett titkaid,
heteken át, míg várom folytatását
egy-két lopott órának, meglopok
minden varázst, mit új találkozás ád,
mert úgy kezdjük mi egyre újra, hogy
már messze vagy, mikor megérkezel.
Karomba kaplak s mégsem érlek el.

Milyen is az örök szerelem? Létezik-e egyáltalán? Az én válaszom: igen.
De az igazi szerelmeddel nem élsz együtt.
Az igazit szereted annyira, hogy magadat mögé helyezed, ha az Ő érdekei úgy kívánják, elengeded, vagy álmaid, vágyaid ellenére nem is kezdesz Vele. Ezért képtelen leszel elfelejteni, mert nem láthatod többé, vagy csak nagyon ritkán láthatod, nem vehetsz részt az életében. Ez igazi szerelem, mert képes vagy lemondani róla, elengedni.
Persze akivel együtt élsz, azt is szereted, lehet, hogy még szerelmes is vagy belé, de idővel erős szeretet, barátság, megszokás váltja fel a nagy szerelmet...
Neked maradnak az álmaid. Álmaidban felhőtlenül boldog vagy, mert Ő veled van, csak rád nevet, csak neked csillog a szeme, akkor csak téged szeret.
Ha lefekszel, az Ő arcát látod, és Vele ébredsz...
Nappal vágysz utána, esetleg még sírsz is..., de a láthatatlan könny mindig ott fog csillogni a szemed sarkában.
Ha kaptál Tőle valamit, néhány percet, akkor az emlékeidnek élsz... És százszor, ezerszer köszönöd Neki, mert Életet adott vele.
Úgy érzed, a szíved megszakad a fájdalomtól, de dobog és szeret rendíthetetlenül.
Mindig keresed magadban a választ, mivel hódított meg, de a talányokra nincs felelet, nem tudod, miért, csak azt, hogy szereted, feltétel nélkül, és vakon bízol a lehetetlenben, hogy egyszer talán mégis...
"Ölni tudnál ha bántják Őt, és sírni ha sírni látod, mert ami neki fáj, az neked is fáj...
Mást ölelsz, de képzeletben vele vagy.
Realitás és józan ész nincs az igaz szerelemben, csak a feltétel nélküli, tiszta, szívből jövő érzelem. Ha ezt érzed jól becsüld meg, mert olyan kincs birtokosa vagy amivel talán még te magad sem vagy tisztában."
Az igazi szerelem olyan érzés, ami örökké megmarad, idővel eggyé válik veled, a lényed része lesz a halhatatlan szerelem, az örökös mélabú...
A mosolyod is ettől lesz rejtélyesebb, a szomorú szemed fényesebb...
De élni fogod az életed, kacagni fogsz és szeretni..., csak a szíved felével..., a fele halott lesz, hideg, mint a jég, de a másik fele annál jobban fog dobogni, perzselni.
A halott szívfeled örökké egy lesz Vele...
Ugyanakkor a másik felével nagyon fogsz szeretni... Mást, akivel képes vagy együtt élni...

fájdalom.....

.....azért az elgondolkodtat,hogy tudsz így hallgatni....
mi az igaz?
melyik az igazi arcod?
mélyen emlékemben van az ölelésed.....
még most is bőrömön érzem simogatásod...
még most is szememben érzem a nézésed.....
még most is fülemben hallom a szavaidat....
mondd, benned nem maradt ezekből semmi?
nem hiányzanak ezek Neked?
nem volt igaz ezekből semmi?
Neked nem fáj ez a csend?

vagy van, aki jobban ölel?
vagy van, aki finomabban simogat?
vagy van, aki szebben néz?
vagy van, aki kedvesebben szól?

ez nem baj, csak
mondd....
végre mondd ki..
legyen már elég vér a *****ban és állj ki Magadért......
mondd el a valót....
légy férfi....
ne pedig egy ****....


addig én hallgatok......
ha nem érdemlem meg a válaszod,az igazat,
befogom a szám....

ne gondold,hogy nem sért a viselkedésed velem,
sokszor nagyon dühös vagyok,de...
érzem,hogy van valami,amit nem tudok,
mert ha nem így lenne, már régen lezártad volna,
nem?
nem tudom értelmezni, mi az,hogy "nem időszerű"....


biztos csodálkozol,miért nem léptem ezen már túl,
ez azért van, mert beléd szerettem
már megint,
mint akkor,25 éve....
..és ezt én nem szégyellem,
nagyon tiszták ezek az érzések,nincs rajtuk mit szégyellni,sőt...
büszke vagyok rá,hogy tudnak még lenni ilyen tiszta érzéseim
utoljára mondom ezt ki,soha többé nem..

mert nem érdemled meg....

mert nem tartod be az ígéreted.....
mert egy darabig dühöt, sértettséget éreztem.....
de már nem.....
már csak szomorúságot érzek....
sajnálom,mert már nem csak mint szeretőt sajnállak, hogy elveszitlek,
hanem én azt hittem egy barátot, egy jó embert....
de Te igyekeztél bebizonyitani, hogy nem igy van.......
sikerült....
gratulálok!!!!
nem vagy őszinte ember.......
és a szememben csak az őszinte emberek emberek......

nem csak engem csapsz be, hanem önmagadat is....
és ez a nagyobb baj....
bizonyítsd be, hogy tévedek.....
bizonyítsd be,hogy az az ember vagy, akinek ismerlek.....
vagy azt, hogy nem jól ismerlek
-ez a két lehetőség van.....
de, ha Te embernek érzed magad,nem hagyod mindezt válasz nélkül....
nagyon egyszerű.....
állj elém és mondd meg, hogy vége, ha vége.....
vagy állj elém és mondd el,hogy mi történik........
ennyit -úgy hiszem- elvárhatok Tőled.......
állj elém és mondd el, hogy csak kaland volt és csak az a pár alkalom szex volt és nincs több.....
vagy mondd, hogy nem jól gondolom.....

ne akard,hogy összedőljön bennem a világom....
nem akkor dől össze, ha elküldesz a francba,
hanem ha nem küldesz el, csak úgy viselkedsz.........
vallom, a dolgokat ki kell mondani,s ha emberek vagyunk,
ez az egy út van.....

ne akard,hogy összedőljön benned a világod....
az én szemembe nem muszáj belenézned
(bár elvárom Tőled),
de ne kelljen úgy leélned az életedet,
hogy ne tudj többet tükörbe nézni, a nélkül, hogy ne kelljen köpni......

egy darabig itt hagyom még ezt a blogot...

ha elolvasod,válaszolsz nekem,akár levélben, akár szóban,
a szóban lenne az emberibb,hisz az párbeszéd,
merd felvállalni....
már csak azért is várom válaszod,mert be kell zárni ezt a blogot....
belehalok,annyira fog hiányozni, de csak úgy van értelme, ha Te is akarod, hogy legyen, ha Te is értékeled, ha Neked kell.....
Neked adtam valamikor, Neked kell dönteni róla.....
ha nem akarod, hogy legyen, hát eldobom....



szia





....hallgasd meg, Neked szól.....

Kikapcsolható...

eltünni csendben...



Fájni már nem fog, látom magamon
Ha megpróbál, hát nem hagyom
Csak a leszedett képek szürke nyomai
Röhögnek rajtam a falakon

- Barátok leszünk - mondtad csendesen
S ha te mondod, hát elhiszem
Hazudni kell majd (ez megy nehezen)
Mert egy jó barát az nem ilyen

Refr.:

Eltűnni csendben, az volna jó
Ne fájjon többé, ha hazug a szó
Ne kelljen látnom, ha nem esik jól
Ne halljam meg, ha nem rólam szól
Eltűnni csendben, az volna jó
Ne fájjon többé, ha hazug a szó
Tűnjön el minden
Mondanám, de nem való

Táncolni kéne az égő romokon
A földig rombolt falakon
Zokogni némán, elmúlt napokon
S ki nem mondott szavakon.




........pedig........

Haldokló reggelre ébredek,
Nem nagyon esik jól semmisem.
Valahol messze
Te is alszol még azt hiszem.

A tükörből bámuló idegen
Tudja hogy én vagyok odabenn.
Szép lassan megöl,
De előbb még meggyötör rendesen.

Miféle világ ez körülöttem?
S hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmim,
Te vagy talán az EGYETLEN.

Vihogó tömegek sodornak el,
A bélyegen az áll, hogy tévedtem.
Egyre sötétebb van, persze
Lehet, hogy ez is csak véletlen.

Semmilyen emberkék magyaráznak,
Tanítják nekem az életet.
Egymást taposva,
Csámcsogva szívják a véremet.

A hülyék mondják meg mi legyen,
A tisztesség száműzött idegen.
Sáros bakancsok tipornak
Gyönyörű szívemen.

Miféle világ ez körülöttem?
És hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmim,
Te vagy talán az EGYETLEN.

Vihogó tömegek sodornak el,
A bélyegen az áll, hogy tévedtem.
Egyre sötétebb van, persze
Lehet, hogy ez is csak véletlen.
Óóóóh Véletlen!

Miféle világ ez körülöttem?
S hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmim,
Te vagy talán az EGYETLEN.

Vihogó tömegek sodornak el,
A bélyegen az áll, hogy tévedtem.
Egyre sötétebb van, persze
Lehet, hogy ez is csak véletlen.

Kétféle ember létezik
Az egyiket néven nevezik,
A másik az, aki tovább megy
Úgyis ha elveszik!

fájdalom.....

.....azért az elgondolkodtat,hogy tudsz így hallgatni....
mi az igaz?
melyik az igazi arcod?
mélyen emlékemben van az ölelésed.....
még most is bőrömön érzem simogatásod...
még most is szememben érzem a nézésed.....
még most is fülemben hallom a szavaidat....
mondd, benned nem maradt ezekből semmi?
nem hiányzanak ezek Neked?
nem volt igaz ezekből semmi?
Neked nem fáj ez a csend?

vagy van, aki jobban ölel?
vagy van, aki finomabban simogat?
vagy van, aki szebben néz?
vagy van, aki kedvesebben szól?

ez nem baj, csak
mondd....
végre mondd ki..
legyen már elég vér a *****ban és állj ki Magadért......
mondd el a valót....
légy férfi....
ne pedig egy ****....


addig én hallgatok......
ha nem érdemlem meg a válaszod,az igazat,
befogom a szám....

ne gondold,hogy nem sért a viselkedésed velem,
sokszor nagyon dühös vagyok,de...
érzem,hogy van valami,amit nem tudok,
mert ha nem így lenne, már régen lezártad volna,
nem?
nem tudom értelmezni, mi az,hogy "nem időszerű"....


biztos csodálkozol,miért nem léptem ezen már túl,
ez azért van, mert beléd szerettem
már megint,
mint akkor,25 éve....
..és ezt én nem szégyellem,
nagyon tiszták ezek az érzések,nincs rajtuk mit szégyellni,sőt...
büszke vagyok rá,hogy tudnak még lenni ilyen tiszta érzéseim
utoljára mondom ezt ki,soha többé nem..

mert nem érdemled meg....

mert nem tartod be az ígéreted.....
mert egy darabig dühöt, sértettséget éreztem.....
de már nem.....
már csak szomorúságot érzek....
sajnálom,mert már nem csak mint szeretőt sajnállak, hogy elveszitlek,
hanem én azt hittem egy barátot, egy jó embert....
de Te igyekeztél bebizonyitani, hogy nem igy van.......
sikerült....
gratulálok!!!!
nem vagy őszinte ember.......
és a szememben csak az őszinte emberek emberek......

nem csak engem csapsz be, hanem önmagadat is....
és ez a nagyobb baj....
bizonyítsd be, hogy tévedek.....
bizonyítsd be,hogy az az ember vagy, akinek ismerlek.....
vagy azt, hogy nem jól ismerlek
-ez a két lehetőség van.....
de, ha Te embernek érzed magad,nem hagyod mindezt válasz nélkül....
nagyon egyszerű.....
állj elém és mondd meg, hogy vége, ha vége.....
vagy állj elém és mondd el,hogy mi történik........
ennyit -úgy hiszem- elvárhatok Tőled.......
állj elém és mondd el, hogy csak kaland volt és csak az a pár alkalom szex volt és nincs több.....
vagy mondd, hogy nem jól gondolom.....

ne akard,hogy összedőljön bennem a világom....
nem akkor dől össze, ha elküldesz a francba,
hanem ha nem küldesz el, csak úgy viselkedsz.........
vallom, a dolgokat ki kell mondani,s ha emberek vagyunk,
ez az egy út van.....

ne akard,hogy összedőljön benned a világod....
az én szemembe nem muszáj belenézned
(bár elvárom Tőled),
de ne kelljen úgy leélned az életedet,
hogy ne tudj többet tükörbe nézni, a nélkül, hogy ne kelljen köpni......

egy darabig itt hagyom még ezt a blogot...

ha elolvasod,válaszolsz nekem,akár levélben, akár szóban,
a szóban lenne az emberibb,hisz az párbeszéd,
merd felvállalni....
már csak azért is várom válaszod,mert be kell zárni ezt a blogot....
belehalok,annyira fog hiányozni, de csak úgy van értelme, ha Te is akarod, hogy legyen, ha Te is értékeled, ha Neked kell.....
Neked adtam valamikor, Neked kell dönteni róla.....
ha nem akarod, hogy legyen, hát eldobom....



szia





....hallgasd meg, Neked szól.....

Kikapcsolható...

eltünni csendben...



Fájni már nem fog, látom magamon
Ha megpróbál, hát nem hagyom
Csak a leszedett képek szürke nyomai
Röhögnek rajtam a falakon

- Barátok leszünk - mondtad csendesen
S ha te mondod, hát elhiszem
Hazudni kell majd (ez megy nehezen)
Mert egy jó barát az nem ilyen

Refr.:

Eltűnni csendben, az volna jó
Ne fájjon többé, ha hazug a szó
Ne kelljen látnom, ha nem esik jól
Ne halljam meg, ha nem rólam szól
Eltűnni csendben, az volna jó
Ne fájjon többé, ha hazug a szó
Tűnjön el minden
Mondanám, de nem való

Táncolni kéne az égő romokon
A földig rombolt falakon
Zokogni némán, elmúlt napokon
S ki nem mondott szavakon.




........pedig........

Haldokló reggelre ébredek,
Nem nagyon esik jól semmisem.
Valahol messze
Te is alszol még azt hiszem.

A tükörből bámuló idegen
Tudja hogy én vagyok odabenn.
Szép lassan megöl,
De előbb még meggyötör rendesen.

Miféle világ ez körülöttem?
S hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmim,
Te vagy talán az EGYETLEN.

Vihogó tömegek sodornak el,
A bélyegen az áll, hogy tévedtem.
Egyre sötétebb van, persze
Lehet, hogy ez is csak véletlen.

Semmilyen emberkék magyaráznak,
Tanítják nekem az életet.
Egymást taposva,
Csámcsogva szívják a véremet.

A hülyék mondják meg mi legyen,
A tisztesség száműzött idegen.
Sáros bakancsok tipornak
Gyönyörű szívemen.

Miféle világ ez körülöttem?
És hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmim,
Te vagy talán az EGYETLEN.

Vihogó tömegek sodornak el,
A bélyegen az áll, hogy tévedtem.
Egyre sötétebb van, persze
Lehet, hogy ez is csak véletlen.
Óóóóh Véletlen!

Miféle világ ez körülöttem?
S hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmim,
Te vagy talán az EGYETLEN.

Vihogó tömegek sodornak el,
A bélyegen az áll, hogy tévedtem.
Egyre sötétebb van, persze
Lehet, hogy ez is csak véletlen.

Kétféle ember létezik
Az egyiket néven nevezik,
A másik az, aki tovább megy
Úgyis ha elveszik!

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, az sosem lesz elég.




........érzés........



"Van valami, ami rosszabb, mint a halál és a szenvedés... az, hogy az ember elveszíti önbecsülését. Ezért féltem a titoktól... Közös titkunktól. Van valami, ami úgy tud fájni, sebezni és égetni, hogy talán a halál sem tudja feloldani az ilyen gyötrődést: ha egy ember vagy két ember megsebzi bennünk azt a mély önérzetet, mely nélkül nem tudunk többé emberek maradni. Hiúság, mondod. Igen, hiúság... S mégis az emberi élet legmélyebb tartalma ez az önérzet. Ezért féltem a titoktól. Ezért egyezünk bele mindenféle megoldásba, az aljas, a gyáva megoldásba is. Nézz körül az életben, s emberek között mindig ilyen félmegoldásokat találsz: egyik elmegy messzire attól vagy azoktól, akiket szeret, mert fél a titoktól, másik ott marad és hallgat, örökké vár valamilyen feleletre... Ezt láttam. Ezt éltem meg. Nem gyávaság ez, nem... az életösztön utolsó védekezése.......................Emberek között, kiket egymáshoz kötözött a végzet, nincs büszkeség." (Márai Sándor)

EZT AZ ÉRZÉST TE KIALAKÍTOTTAD BENNEM!!!!!!!!!!!!

" Veled vagy nélküled - végülis megszületik az ének.
Hallod vagy nem hallod, mindenképp hozzád beszélek.
Én nem leszek boldogabb, ha elmondom, amit mondani kell,
de boldogtalan vagyok, ha nem mondhatom el.
Hallod vagy nem hallod, mindenképp hozzád beszélek,
veled vagy nélküled - végülis megszületik az ének."
- Hervay Gizella: Veled vagy nélküled -


.
.
.


“Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal, vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát. Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül… váratlanul.” (Hamia Linda)

az éjszaka engem is felkeresett......

egyre többször keres fel.....

azt gondolnám, az idővel csillapodni fog ez, de nem, sőt....

.......hiába tagadom.....

Kikapcsolható...

Bborszél:Hiányzol!




Újra reggel és álmos szemmel
Kereslek de máshol jársz
A plafont nézem és most sem értem
Miért lett minden egész más

Rájöttem csak játszottál
De beletörődöm hogy most már így lesz
Hogy újra meg újra itt kísértesz
Hívj fel mert így megőrjítesz

Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád
Tudod nem éreztem már ilyet réges-rég
Nem hittem volna de mégis megtörtént
Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád

Én ott voltam egy szót sem szóltam
Csak hallgattam és te pakoltál
Mi volna jobb néha nem tudom már
Ha elmennél vagy ha maradnál

Úgy gondoltam jobb lesz így
Elengedlek megy úgyis könnyen
Hogy nem érdekel és minden rendben
Mégis mindig újra érzem

Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád
Tudod nem éreztem már ilyet réges-rég
Nem hittem volna de mégis megtörtént
Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád

La la la …

Talán nem gondoltam végig
Hogy milyen volt mikor itt voltál
Nem tudom, hogy miért nem mondtam
Szeretném hogyha maradnál
Úgy gondoltam jobb lesz így
Elengedlek, megy úgyis könnyen
De újra meg újra itt kísértesz
Hívj már fel, mert megőrjítesz

Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád
Tudod nem éreztem már ilyet réges-rég
Nem hittem volna de mégis megtörtént
Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád

Tudod nem éreztem már ilyet réges-rég
Nem hittem volna de mégis megtörtént
Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondol
jobban mint gondol
jobban mint gondolnád!

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, az sosem lesz elég.




........érzés........



"Van valami, ami rosszabb, mint a halál és a szenvedés... az, hogy az ember elveszíti önbecsülését. Ezért féltem a titoktól... Közös titkunktól. Van valami, ami úgy tud fájni, sebezni és égetni, hogy talán a halál sem tudja feloldani az ilyen gyötrődést: ha egy ember vagy két ember megsebzi bennünk azt a mély önérzetet, mely nélkül nem tudunk többé emberek maradni. Hiúság, mondod. Igen, hiúság... S mégis az emberi élet legmélyebb tartalma ez az önérzet. Ezért féltem a titoktól. Ezért egyezünk bele mindenféle megoldásba, az aljas, a gyáva megoldásba is. Nézz körül az életben, s emberek között mindig ilyen félmegoldásokat találsz: egyik elmegy messzire attól vagy azoktól, akiket szeret, mert fél a titoktól, másik ott marad és hallgat, örökké vár valamilyen feleletre... Ezt láttam. Ezt éltem meg. Nem gyávaság ez, nem... az életösztön utolsó védekezése.......................Emberek között, kiket egymáshoz kötözött a végzet, nincs büszkeség." (Márai Sándor)

EZT AZ ÉRZÉST TE KIALAKÍTOTTAD BENNEM!!!!!!!!!!!!

" Veled vagy nélküled - végülis megszületik az ének.
Hallod vagy nem hallod, mindenképp hozzád beszélek.
Én nem leszek boldogabb, ha elmondom, amit mondani kell,
de boldogtalan vagyok, ha nem mondhatom el.
Hallod vagy nem hallod, mindenképp hozzád beszélek,
veled vagy nélküled - végülis megszületik az ének."
- Hervay Gizella: Veled vagy nélküled -


.
.
.


“Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal, vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát. Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül… váratlanul.” (Hamia Linda)

az éjszaka engem is felkeresett......

egyre többször keres fel.....

azt gondolnám, az idővel csillapodni fog ez, de nem, sőt....

.......hiába tagadom.....

Kikapcsolható...

Bborszél:Hiányzol!




Újra reggel és álmos szemmel
Kereslek de máshol jársz
A plafont nézem és most sem értem
Miért lett minden egész más

Rájöttem csak játszottál
De beletörődöm hogy most már így lesz
Hogy újra meg újra itt kísértesz
Hívj fel mert így megőrjítesz

Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád
Tudod nem éreztem már ilyet réges-rég
Nem hittem volna de mégis megtörtént
Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád

Én ott voltam egy szót sem szóltam
Csak hallgattam és te pakoltál
Mi volna jobb néha nem tudom már
Ha elmennél vagy ha maradnál

Úgy gondoltam jobb lesz így
Elengedlek megy úgyis könnyen
Hogy nem érdekel és minden rendben
Mégis mindig újra érzem

Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád
Tudod nem éreztem már ilyet réges-rég
Nem hittem volna de mégis megtörtént
Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád

La la la …

Talán nem gondoltam végig
Hogy milyen volt mikor itt voltál
Nem tudom, hogy miért nem mondtam
Szeretném hogyha maradnál
Úgy gondoltam jobb lesz így
Elengedlek, megy úgyis könnyen
De újra meg újra itt kísértesz
Hívj már fel, mert megőrjítesz

Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád
Tudod nem éreztem már ilyet réges-rég
Nem hittem volna de mégis megtörtént
Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondolnád

Tudod nem éreztem már ilyet réges-rég
Nem hittem volna de mégis megtörtént
Hiába tagadom még mindig vágyom rád
Hiányzol talán még jobban mint gondol
jobban mint gondol
jobban mint gondolnád!

....érdekes , madárlátta képeslap....




Boldog nőnapot????????

.
.
.
.

.
.

"A barátság az égvilágon semmit nem követel,

kivéve egyvalamit: őszinteséget.

Csak ezt az egyet,

de ez nem kevés."

(Indmar Bergman)

....érdekes , madárlátta képeslap....




Boldog nőnapot????????

.
.
.
.

.
.

"A barátság az égvilágon semmit nem követel,

kivéve egyvalamit: őszinteséget.

Csak ezt az egyet,

de ez nem kevés."

(Indmar Bergman)

szavak,szavak,szavak:

.....nem vagyok magányos...
igen...igen...igen...igen???...igen...igen...nem...nem...nem kell...
ez a való...
majd sötétben...
még nem időszerű...nem...igen...
szia....

....dühös vagyok, nagyon,nem tudom elmúlik-e valaha.....

pedig.....






"...ahhoz nincs elég erőd,hogy felidegesíts....
..nem jelenthetsz nekem annyit, hogy felidegesíts..."

(A felolvasó c. filmből)

....nézd meg ezt a filmet, nagy élmény....

Kikapcsolható...

Edda:Háromszor...............

(néma sikolyban hangtalan a könyörgés)

Ha nem szólsz, ha nem válaszolsz -

az ajtót…, szépen-lassan…

becsukom… magam után.

(P. Pálffy Julianna)

**********************************

Ruttkai Éva

Arcodat őrzi az arcom
Kezedet őrzi kezem
Léptedet őrzi a léptem
Szemedet őrzi a szemem.
Lélegzeted a lélegzetem.
Más értelme van minden szónak,
Más jelentést hord minden hang.
Más vagyok én is, mint aki voltam,
Más, mióta nem vagy nekem.
Másképp üt a szív és az óra,
Másképp zeng egy húr, hogyha zeng.
Más a válaszom és a kérdés,
Más, mióta másnak szól.
Tegnap még más szemmel néztem,
Egyszerű volt, ami volt,
Most életem foltokban áll.
Arcodat arcomban hordom,

Titkodat hang nélkül mondom,
Léted a semmiben oldom szét.
Arcodat őrzi az arcom
Kezedet őrzi kezem
Léptedet őrzi a léptem
Szemedet őrzi a szemem.
Lélegzeted a lélegzetem.

szavak,szavak,szavak:

.....nem vagyok magányos...
igen...igen...igen...igen???...igen...igen...nem...nem...nem kell...
ez a való...
majd sötétben...
még nem időszerű...nem...igen...
szia....

....dühös vagyok, nagyon,nem tudom elmúlik-e valaha.....

pedig.....






"...ahhoz nincs elég erőd,hogy felidegesíts....
..nem jelenthetsz nekem annyit, hogy felidegesíts..."

(A felolvasó c. filmből)

....nézd meg ezt a filmet, nagy élmény....

Kikapcsolható...

Edda:Háromszor...............

(néma sikolyban hangtalan a könyörgés)

Ha nem szólsz, ha nem válaszolsz -

az ajtót…, szépen-lassan…

becsukom… magam után.

(P. Pálffy Julianna)

**********************************

Ruttkai Éva

Arcodat őrzi az arcom
Kezedet őrzi kezem
Léptedet őrzi a léptem
Szemedet őrzi a szemem.
Lélegzeted a lélegzetem.
Más értelme van minden szónak,
Más jelentést hord minden hang.
Más vagyok én is, mint aki voltam,
Más, mióta nem vagy nekem.
Másképp üt a szív és az óra,
Másképp zeng egy húr, hogyha zeng.
Más a válaszom és a kérdés,
Más, mióta másnak szól.
Tegnap még más szemmel néztem,
Egyszerű volt, ami volt,
Most életem foltokban áll.
Arcodat arcomban hordom,

Titkodat hang nélkül mondom,
Léted a semmiben oldom szét.
Arcodat őrzi az arcom
Kezedet őrzi kezem
Léptedet őrzi a léptem
Szemedet őrzi a szemem.
Lélegzeted a lélegzetem.