| Én emlékszem rád... |
"....Miatta láttad szebbnek kopott ruhád,
Miatta hitted, könnyebb az élet,
Csak nézted, hogyan megy tovább....."
"....Miatta láttad szebbnek kopott ruhád,
Miatta hitted, könnyebb az élet,
Csak nézted, hogyan megy tovább....."
Vápcárov: Búcsú
Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
mint messzi vendég, kit senki se várt.
Ne hadd, hogy kinn az úton ácsorogjak –
Az ajtót be ne zárd!
Belépek hozzád, csöndben letelepszem,
s csak nézlek, nézlek a homályon át.
És mikor édes arcoddal beteltem,
megcsókollak, és úgy megyek tovább....
Ha most majd hazamész,
Vagy bárhová is mész,
De tudd meg elkísér egy gondolat,
Mi bántja azt ki itt maradt…
Hogy vajon mi történt,
Hogy veled mi történt,
Míg engem forgatott a szédület,
Az vajon hogy történt veled…
És ha éppen hazamész,
Vagy bármerre mész,
Tudd meg elviszel most engem is…
S hogy elfelejtesz majd, ha elmúlt egy nap,
De majd velem maradsz akkor is…
S én az asztalra teszem, a lábam s nekem itt vagy
s hátradőlök székemen,
Az emlékem vagy…
Majd az leszek neked,
Mit magaddal viszel
Az érzés amit majd, most elviszel
és holnap talán elhiszel…
Mert én úgy akarnám,
Hogy Emlékezz majd rám,
Már érzem tőled függ az életem,
Majd hátradőlök székemen…
És míg magam maradok, csak rád gondolok,
Nekem az lesz majd a módszerem,
hogy rólad álmodok,
És így bejutok, majd a gondolataid közé...
Mert majd érezni fogod, hogy rád gondolok,
És majd megtalál a gondolat,
Az emlékem vagy…
Ha most majd hazamész és nagy utcákon mész,
Nem kell, hogy hátra nézz mégis érezni fogod...
Nem kell, hogy visszanézz csak érezni elég,
Hogy hátad mögött ott jár egy néma gondolat...
Azt én küldtem neked és ott marad veled és
Bármerre is járnál majd magaddal viszed…
Ha most majd hazamész és nagyutcákon mész,
Nem kell, hogy hátra nézz, mégis érezni fogod…
Az emlékem vagy…
Nem kell, hogy visszanézz,
Csak érezni elég,
Hogy hátad mögött ott jár egy néma gondolat,
Az emlékem vagy…
Azt én küldtem neked és ott marad veled és
Bármerre is járnál majd magaddal viszed…
Az emlékem vagy…
Vápcárov: Búcsú
Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
mint messzi vendég, kit senki se várt.
Ne hadd, hogy kinn az úton ácsorogjak –
Az ajtót be ne zárd!
Belépek hozzád, csöndben letelepszem,
s csak nézlek, nézlek a homályon át.
És mikor édes arcoddal beteltem,
megcsókollak, és úgy megyek tovább....
Ha most majd hazamész,
Vagy bárhová is mész,
De tudd meg elkísér egy gondolat,
Mi bántja azt ki itt maradt…
Hogy vajon mi történt,
Hogy veled mi történt,
Míg engem forgatott a szédület,
Az vajon hogy történt veled…
És ha éppen hazamész,
Vagy bármerre mész,
Tudd meg elviszel most engem is…
S hogy elfelejtesz majd, ha elmúlt egy nap,
De majd velem maradsz akkor is…
S én az asztalra teszem, a lábam s nekem itt vagy
s hátradőlök székemen,
Az emlékem vagy…
Majd az leszek neked,
Mit magaddal viszel
Az érzés amit majd, most elviszel
és holnap talán elhiszel…
Mert én úgy akarnám,
Hogy Emlékezz majd rám,
Már érzem tőled függ az életem,
Majd hátradőlök székemen…
És míg magam maradok, csak rád gondolok,
Nekem az lesz majd a módszerem,
hogy rólad álmodok,
És így bejutok, majd a gondolataid közé...
Mert majd érezni fogod, hogy rád gondolok,
És majd megtalál a gondolat,
Az emlékem vagy…
Ha most majd hazamész és nagy utcákon mész,
Nem kell, hogy hátra nézz mégis érezni fogod...
Nem kell, hogy visszanézz csak érezni elég,
Hogy hátad mögött ott jár egy néma gondolat...
Azt én küldtem neked és ott marad veled és
Bármerre is járnál majd magaddal viszed…
Ha most majd hazamész és nagyutcákon mész,
Nem kell, hogy hátra nézz, mégis érezni fogod…
Az emlékem vagy…
Nem kell, hogy visszanézz,
Csak érezni elég,
Hogy hátad mögött ott jár egy néma gondolat,
Az emlékem vagy…
Azt én küldtem neked és ott marad veled és
Bármerre is járnál majd magaddal viszed…
Az emlékem vagy…
Az enyém biztosan nem vagy... De ha az öledbe bújok nem érdekel Az sem, hogy volt-e tegnap... |
| Különös, a magyar nyelvben összecseng és egymásból következik ez a két szó: ölés és ölelés.(Márai Sándor) | ||
Sida: Egy szürke vers
Szemed helyett nézem a monitort.Az enyém biztosan nem vagy... De ha az öledbe bújok nem érdekel Az sem, hogy volt-e tegnap... |
| Különös, a magyar nyelvben összecseng és egymásból következik ez a két szó: ölés és ölelés.(Márai Sándor) | ||
Sida: Egy szürke vers
Szemed helyett nézem a monitort.Elvittél a csillagokig, de azt nem mondtad, hogy azokon túl már csak a zuhanás van..."
......megkeményítettem a szívemet......
összedöntötted bennem a világomat......
......megkeményítetted a szívemet......
de azért vannak gesztusok, mozdulatok, illatok, tárgyak, amelyek Téged hoznak vissza.....
olyankor beleremeg a kemény szívem......
olyankor könny szökik a szemembe....
de megfogadtam, erős leszek és nem hagyom......
én ezt nem érdemeltem.....
még soha, senkitől nem vártam, hogy bocsánatot kérjen tőlem....
de Tőled elvárom, addig nem állok szóba Veled!
felemelt fejjel megyek tovább.......
nekem van utam....és Neked?
meg fogom-e tudni valamikor bocsájtani Neked?...
bár úgy látom, nincs is rá igényed.....
kár......
„Azon a napon, amikor az ember beengedi szívébe az igaz szeretetet, mindaz, ami jól el volt rendezve, összekuszálódik, és megrendül minden, amit helyesnek és igaznak tartottunk. A világ tehát akkor válik valódivá, amikor az ember megtanul szeretni - egészen addig csak hisszük, hogy tudjuk, mi a szerelem, de nincs bátorságunk szembenézi igazi valójával. A szerelem vad erő. Ha meg akarjuk zabolázni, elpusztít. Ha börtönbe akarjuk zárni, a rabszolgájává tesz. Ha meg akarjuk érteni, cserbenhagy és összezavar.”
(Coelho)
Egyszer az életben szép vagyok...
Egyszer az életben mindent megkapok...
Egyszer az életben sztár...
egyszer az életben sztár vagyok.
Egyszer az életben könyvet égetek...
Egyszer az életben keresztbe teszek...
Egyszer az életben jó...
egyszer az életben, ígérem, jó leszek.
Egyszer az életben szerelmes vagyok...
Egyszer az életben veled táncolok...
Egyszer az életben lány...
egyszer az életben lány vagyok.
Egyszer az életben mindent otthagyok...
Egyszer az életben repülni fogok...
Egyszer az életben majd...
egyszer az életben meghalok.
(Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy! Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amiképpen a Mennyben, azonképpen itt, a Földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek! És ne vigy' minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Úgy legyen! Ámen!)
( (P.Mobil: Egyszer az életben )
.....szól a dal az elveszett barátokról, barátokhoz.....
hallgasd meg, elgondolkodtató......
*************
Látod, igazam lett, én mindig ettől féltem
Hogy közénk áll valami, talán fontosabb
Pedig én igazán kiszámíthatóan éltem
S közülünk mindig te voltál okosabb
Tudod jól, nekem a szívem gondolkodik
És amit ő gondol, azt muszáj megtennem
De szólhattál volna, hogy nem tudsz már velem jönni
S ha már nem tudsz, hadd tudjam, hogy miért nem
Hónapok óta a híredet se hallom
Hiába ordítok, nem hallod már a hangom
Tán a hétköznapok fogságába estél
Bár segíthetnék rajtad, drága testvér
Olyan csendben maradtál el, hogy észre sem vettem
Csak a hiányod lett egyre égetőbb
És tudom, mit gondolsz - hagyjam már végre abba -
De hadd mondjak pár dolgot még előbb
Bizony, nem így képzeltem még néhány éve
Megint egy dolog, amit valahogy nem értek
Igaz, nem biztos, hogy mindent értenem kéne
Hát úgy teszek, mintha hinném, mit beszélnek
Hónapok óta a híredet se hallom
Hiába ordítok, nem hallod már a hangom
Tán a hétköznapok fogságába estél
Bár segíthetnék rajtad, drága testvér
Hogy annyi a dolgod, hogy ki sem látszol belőle
A munka, a kocsi, a pénz s még az asszony is
De úgy érzem, olyan nagyon nem is bánod
S ha így van, hát én bánom helyetted is
Persze, lesz még úgy, hogy együtt ülünk mi ketten
Pár üveg borral, egy csendes délután
S nem kell többé gondolnunk sem arra,
Hogy a barátunk már nem a barátunk talán.
Hónapok óta a híredet se hallom
Hiába ordítok, nem hallod már a hangom
Tán a hétköznapok fogságába estél
Bár segíthetnék rajtad, drága testvér......hiányzol, nagyon!**************
Pokolgép : Még egyszer - dalszöveg
Gyere újra, hogy ha kellek
Itt leszek valahol
Visszajöttem én is érted
Halld meg azt, ami szól
Állj velem a város felett
Így örök az álmom veled
Rossz életed nem látszik a magasból
Bármi történt ne gondolj ma rá
Gyere vissza, hogy ha kellünk
Itt vagyunk valahol
Súgd a dalt, mit együtt írtunk
Az legyél, ami szól
Jöjj velünk és nincs több panasz
Mélyrepülés, gyilkos tavasz
Már jártunk a világ végén
Jól tudod, hogyha nem vagy hiányzol
Nyújtsd kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahová tartozom
Önzetlenül, add magad még egyszer
Ébredj fel
Nyújts kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahova tartozom
Önzetlenül, add magad még egyszer
Ébredj fel még
Gyere újra visszahívunk
Kell egy hang, kell egy szó
Amit nekünk mért az élet
Látnunk kell mi a jó
Állj velünk a felhők felett
Így örök az álmok veled
Bús napokat dobd le hát a magasból
Ennyit érünk, tudod jól
Nyújtsd kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahová tartozom
Önzetlenül add magad még egyszer
Ébredj fel
Nyújtsd kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahová tartozom
Önzetlenül add magad még egyszer
Ébredj fel
Nyújts kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahová tartozom
Önzetlenül add magad még egyszer
Ébredj fel még***ahoz, hogy ezt megtudd, végig kellett olvasni az oldalt, de ha végig kellett olvasni ezt az oldalt, hogy megtudd, akkor kár volt************************szeretlek....akkor is..
ha már nem csak Rád haragszom.....
magamra leginkább...
szeretlek.....
akkor is...."Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok."
Elvittél a csillagokig, de azt nem mondtad, hogy azokon túl már csak a zuhanás van..."
......megkeményítettem a szívemet......
összedöntötted bennem a világomat......
......megkeményítetted a szívemet......
de azért vannak gesztusok, mozdulatok, illatok, tárgyak, amelyek Téged hoznak vissza.....
olyankor beleremeg a kemény szívem......
olyankor könny szökik a szemembe....
de megfogadtam, erős leszek és nem hagyom......
én ezt nem érdemeltem.....
még soha, senkitől nem vártam, hogy bocsánatot kérjen tőlem....
de Tőled elvárom, addig nem állok szóba Veled!
felemelt fejjel megyek tovább.......
nekem van utam....és Neked?
meg fogom-e tudni valamikor bocsájtani Neked?...
bár úgy látom, nincs is rá igényed.....
kár......
„Azon a napon, amikor az ember beengedi szívébe az igaz szeretetet, mindaz, ami jól el volt rendezve, összekuszálódik, és megrendül minden, amit helyesnek és igaznak tartottunk. A világ tehát akkor válik valódivá, amikor az ember megtanul szeretni - egészen addig csak hisszük, hogy tudjuk, mi a szerelem, de nincs bátorságunk szembenézi igazi valójával. A szerelem vad erő. Ha meg akarjuk zabolázni, elpusztít. Ha börtönbe akarjuk zárni, a rabszolgájává tesz. Ha meg akarjuk érteni, cserbenhagy és összezavar.”
(Coelho)
Egyszer az életben szép vagyok...
Egyszer az életben mindent megkapok...
Egyszer az életben sztár...
egyszer az életben sztár vagyok.
Egyszer az életben könyvet égetek...
Egyszer az életben keresztbe teszek...
Egyszer az életben jó...
egyszer az életben, ígérem, jó leszek.
Egyszer az életben szerelmes vagyok...
Egyszer az életben veled táncolok...
Egyszer az életben lány...
egyszer az életben lány vagyok.
Egyszer az életben mindent otthagyok...
Egyszer az életben repülni fogok...
Egyszer az életben majd...
egyszer az életben meghalok.
(Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy! Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amiképpen a Mennyben, azonképpen itt, a Földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek! És ne vigy' minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Úgy legyen! Ámen!)
( (P.Mobil: Egyszer az életben )
.....szól a dal az elveszett barátokról, barátokhoz.....
hallgasd meg, elgondolkodtató......
*************
Látod, igazam lett, én mindig ettől féltem
Hogy közénk áll valami, talán fontosabb
Pedig én igazán kiszámíthatóan éltem
S közülünk mindig te voltál okosabb
Tudod jól, nekem a szívem gondolkodik
És amit ő gondol, azt muszáj megtennem
De szólhattál volna, hogy nem tudsz már velem jönni
S ha már nem tudsz, hadd tudjam, hogy miért nem
Hónapok óta a híredet se hallom
Hiába ordítok, nem hallod már a hangom
Tán a hétköznapok fogságába estél
Bár segíthetnék rajtad, drága testvér
Olyan csendben maradtál el, hogy észre sem vettem
Csak a hiányod lett egyre égetőbb
És tudom, mit gondolsz - hagyjam már végre abba -
De hadd mondjak pár dolgot még előbb
Bizony, nem így képzeltem még néhány éve
Megint egy dolog, amit valahogy nem értek
Igaz, nem biztos, hogy mindent értenem kéne
Hát úgy teszek, mintha hinném, mit beszélnek
Hónapok óta a híredet se hallom
Hiába ordítok, nem hallod már a hangom
Tán a hétköznapok fogságába estél
Bár segíthetnék rajtad, drága testvér
Hogy annyi a dolgod, hogy ki sem látszol belőle
A munka, a kocsi, a pénz s még az asszony is
De úgy érzem, olyan nagyon nem is bánod
S ha így van, hát én bánom helyetted is
Persze, lesz még úgy, hogy együtt ülünk mi ketten
Pár üveg borral, egy csendes délután
S nem kell többé gondolnunk sem arra,
Hogy a barátunk már nem a barátunk talán.
Hónapok óta a híredet se hallom
Hiába ordítok, nem hallod már a hangom
Tán a hétköznapok fogságába estél
Bár segíthetnék rajtad, drága testvér......hiányzol, nagyon!**************
Pokolgép : Még egyszer - dalszöveg
Gyere újra, hogy ha kellek
Itt leszek valahol
Visszajöttem én is érted
Halld meg azt, ami szól
Állj velem a város felett
Így örök az álmom veled
Rossz életed nem látszik a magasból
Bármi történt ne gondolj ma rá
Gyere vissza, hogy ha kellünk
Itt vagyunk valahol
Súgd a dalt, mit együtt írtunk
Az legyél, ami szól
Jöjj velünk és nincs több panasz
Mélyrepülés, gyilkos tavasz
Már jártunk a világ végén
Jól tudod, hogyha nem vagy hiányzol
Nyújtsd kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahová tartozom
Önzetlenül, add magad még egyszer
Ébredj fel
Nyújts kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahova tartozom
Önzetlenül, add magad még egyszer
Ébredj fel még
Gyere újra visszahívunk
Kell egy hang, kell egy szó
Amit nekünk mért az élet
Látnunk kell mi a jó
Állj velünk a felhők felett
Így örök az álmok veled
Bús napokat dobd le hát a magasból
Ennyit érünk, tudod jól
Nyújtsd kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahová tartozom
Önzetlenül add magad még egyszer
Ébredj fel
Nyújtsd kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahová tartozom
Önzetlenül add magad még egyszer
Ébredj fel
Nyújts kezed, nyújtsd kezed felém
Érezzem, hogy valahová tartozom
Önzetlenül add magad még egyszer
Ébredj fel még***ahoz, hogy ezt megtudd, végig kellett olvasni az oldalt, de ha végig kellett olvasni ezt az oldalt, hogy megtudd, akkor kár volt************************szeretlek....akkor is..
ha már nem csak Rád haragszom.....
magamra leginkább...
szeretlek.....
akkor is...."Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok."
