"Ha egyszer becsapsz, az a Te szégyened,
ha kétszer, az az enyém....."






2009. június 27., szombat

tárgytalan.......


"Először, valamikor régen, boldog akartam lenni. Aztán tökéletes. De nincs messze az idő, mikor az ember csak lenni akar, boldogtalanul és tökéletlenül is, lenni, még egykis ideig, mert süt a nap, vagy esik az eső."

(Márai Sándor)
















A papírsárkányok a széllel szemben szállnak a magasba, és nem vele..... :-)



kitűztem magam elé egy célt, s ma kipipálhattam.....

remélem, Apám láttad onnan fentről....

egy páran társaim közül megigérték, hogy eljönnek visítani, ha sikerül....

eljöttek, VISÍTOTTAK, pedig nekik még nem sikerült...

szerettem volna vele Neked is eldicsekedni, de nem voltál rá kíváncsi....







Tárgytalan, tegnap még fontos volt, ma tárgytalan,
Józanul vigasztalom önmagam, sírni már céltalan.
Vége lett, de azért reggel éppúgy ébredek,
Nem vették tőlem el a kék eget és nem dőlt össze a világ, megyek tovább.

Nem történt semmi, csupán egy jó barát lett furcsa idegen,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen, valaki rosszat tett velem Istenem.
Nem történt semmi, csupán egy felhő vonult át az egeken,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen,
Istenem, pedig azt hittem ismerem!


Tárgytalan, tegnap még fontos volt, ma tárgytalan,
Józanul vigasztalom önmagam, sírni már céltalan.
Vége lett, de azért reggel éppúgy ébredek,
Nem vették tőlem el a kék eget és nem dőlt össze a világ, megyek tovább.

Nem történt semmi, csupán egy felhő vonult át az egeken,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen, valaki rosszat tett velem Istenem.
Nem történt semmi, csupán egy jó barát lett furcsa idegen,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen,
Istenem, pedig azt hittem ismerem!



Amikor már úgy érzem, hogy a saját gondolataimat nem hallom ebben a zajban, akkor felkerekedek, és elindulok....


addig gondold át, jössz-e velem.....

tárgytalan.......


"Először, valamikor régen, boldog akartam lenni. Aztán tökéletes. De nincs messze az idő, mikor az ember csak lenni akar, boldogtalanul és tökéletlenül is, lenni, még egykis ideig, mert süt a nap, vagy esik az eső."

(Márai Sándor)
















A papírsárkányok a széllel szemben szállnak a magasba, és nem vele..... :-)



kitűztem magam elé egy célt, s ma kipipálhattam.....

remélem, Apám láttad onnan fentről....

egy páran társaim közül megigérték, hogy eljönnek visítani, ha sikerül....

eljöttek, VISÍTOTTAK, pedig nekik még nem sikerült...

szerettem volna vele Neked is eldicsekedni, de nem voltál rá kíváncsi....







Tárgytalan, tegnap még fontos volt, ma tárgytalan,
Józanul vigasztalom önmagam, sírni már céltalan.
Vége lett, de azért reggel éppúgy ébredek,
Nem vették tőlem el a kék eget és nem dőlt össze a világ, megyek tovább.

Nem történt semmi, csupán egy jó barát lett furcsa idegen,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen, valaki rosszat tett velem Istenem.
Nem történt semmi, csupán egy felhő vonult át az egeken,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen,
Istenem, pedig azt hittem ismerem!


Tárgytalan, tegnap még fontos volt, ma tárgytalan,
Józanul vigasztalom önmagam, sírni már céltalan.
Vége lett, de azért reggel éppúgy ébredek,
Nem vették tőlem el a kék eget és nem dőlt össze a világ, megyek tovább.

Nem történt semmi, csupán egy felhő vonult át az egeken,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen, valaki rosszat tett velem Istenem.
Nem történt semmi, csupán egy jó barát lett furcsa idegen,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen,
Istenem, pedig azt hittem ismerem!



Amikor már úgy érzem, hogy a saját gondolataimat nem hallom ebben a zajban, akkor felkerekedek, és elindulok....


addig gondold át, jössz-e velem.....

2009. június 24., szerda

Diófalesen :-) :-)


















Hogy velem nem törodtél
épp, hogy elviseltél
én már nem bánom
Azt, hogy szeress engem
úgy is, ha kényelmetlen
én már nem várom

Csak annyit kérek
tőled, ha érted
Ne vágj ki minden fát
Legalább néha- néha
lazíts egy félórát

Hogy magad alatt vágod
egyszer majd belátod
én már nem nézem
Azt, hogy hallgass énrám
ott fenn a magas létrán
én már nem kérem

Csak annyit kérek
tőled, ha érted
Ne vágj ki minden fát
Legalább néha- néha
lazíts egy félórát

Azt, hogy nem értettél
és sosem segítettél
én már nem bánom
Azt, hogy gondolj arra
szükségünk van egymásra
én már nem várom

Csak annyit kérek
tőled, ha érted
Ne vágj ki minden fát
Legalább néha- néha
lazíts egy félórát






... legszívesebben nyakamba akasztanám a tarisznyámat és eltűnnék valahol a nagyvilágban. Egyedül......



Diófalesen :-) :-)


















Hogy velem nem törodtél
épp, hogy elviseltél
én már nem bánom
Azt, hogy szeress engem
úgy is, ha kényelmetlen
én már nem várom

Csak annyit kérek
tőled, ha érted
Ne vágj ki minden fát
Legalább néha- néha
lazíts egy félórát

Hogy magad alatt vágod
egyszer majd belátod
én már nem nézem
Azt, hogy hallgass énrám
ott fenn a magas létrán
én már nem kérem

Csak annyit kérek
tőled, ha érted
Ne vágj ki minden fát
Legalább néha- néha
lazíts egy félórát

Azt, hogy nem értettél
és sosem segítettél
én már nem bánom
Azt, hogy gondolj arra
szükségünk van egymásra
én már nem várom

Csak annyit kérek
tőled, ha érted
Ne vágj ki minden fát
Legalább néha- néha
lazíts egy félórát






... legszívesebben nyakamba akasztanám a tarisznyámat és eltűnnék valahol a nagyvilágban. Egyedül......



2009. június 21., vasárnap

magamramaradva...........

...hogy kitört a ceruzád hegye...

(még emlékszem a betüidre...)

...hogy eltört a billentyűzeted....

(már az utálatos továbbküldős sem jön...)

hogy elhagytad a telefonszámomat....

(pedig jól esne hallani a hangod, ha néha felhívnál...)

mind, mind inkább el akarom hinni, mint, hogy ennyire nem érdekellek...

pedig annyi minden történt...

zsúfolt hét volt...

rossz is meg egy kicsi jó is...

és úgy elmondtam volna...

csak Téged nem érdekel...

(meghát azt mondtad : fáraszt, nyomaszt...)

nagyon szomorú vagyok...

miért hittem, hogy fontos vagyok...

pedig első alalommal megmondtad,Neked csak kaland...

(pont egy éve...)

csak nem akartam meghallani...

menj tovább, ha Neked kaland kell...


gondoltam barátom leszel azért...


megyek hát tovább....

minek is...

hova is...

nem harcolok...

hagyom, megtörténjenek a dolgok...

úgysem fontos...

már nem fontos...

mindjárt vége....

....

.

.

.







Baranyi Ferenc: Hétköznapi istenhozzád

Nincs mit mondanom,
nincs mit mondanod.
Szemed jégvirág borítja,
már mögé nem láthatok.

Nincs mit mondanod,
nincs mit mondanom.
Párosan viselt magányunk
súlya nem megosztva nyom:
egészben a válladon,
egészben a vállamon.

Ne értsd félre, ha kereslek:
rádtalálnom nem öröm,
tűnt ölelés emlékétől
únt öleléshez szököm.

Varázsod szét így töröm.

Válni kell.
Önvédelemből hagylak el,
s fel nem cseréllek senkivel.

Válni kell.
A szív nem nézi, mit cipel,
csak éppen már nem bírja el.....



magamramaradva...........

...hogy kitört a ceruzád hegye...

(még emlékszem a betüidre...)

...hogy eltört a billentyűzeted....

(már az utálatos továbbküldős sem jön...)

hogy elhagytad a telefonszámomat....

(pedig jól esne hallani a hangod, ha néha felhívnál...)

mind, mind inkább el akarom hinni, mint, hogy ennyire nem érdekellek...

pedig annyi minden történt...

zsúfolt hét volt...

rossz is meg egy kicsi jó is...

és úgy elmondtam volna...

csak Téged nem érdekel...

(meghát azt mondtad : fáraszt, nyomaszt...)

nagyon szomorú vagyok...

miért hittem, hogy fontos vagyok...

pedig első alalommal megmondtad,Neked csak kaland...

(pont egy éve...)

csak nem akartam meghallani...

menj tovább, ha Neked kaland kell...


gondoltam barátom leszel azért...


megyek hát tovább....

minek is...

hova is...

nem harcolok...

hagyom, megtörténjenek a dolgok...

úgysem fontos...

már nem fontos...

mindjárt vége....

....

.

.

.







Baranyi Ferenc: Hétköznapi istenhozzád

Nincs mit mondanom,
nincs mit mondanod.
Szemed jégvirág borítja,
már mögé nem láthatok.

Nincs mit mondanod,
nincs mit mondanom.
Párosan viselt magányunk
súlya nem megosztva nyom:
egészben a válladon,
egészben a vállamon.

Ne értsd félre, ha kereslek:
rádtalálnom nem öröm,
tűnt ölelés emlékétől
únt öleléshez szököm.

Varázsod szét így töröm.

Válni kell.
Önvédelemből hagylak el,
s fel nem cseréllek senkivel.

Válni kell.
A szív nem nézi, mit cipel,
csak éppen már nem bírja el.....



2009. június 12., péntek

jó kis depressziós nóta...............

"Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok."


...............................












A dal gyönyörü...........kifejezi a hangulatom.....







Szomorú vasárnap száz fehér virággal

vártalak kedvesem, templomi imával.

Álmokat kergető vasárnap délelőtt,

bánatom hintaja nélküled visszajött;

azóta szomorú mindig a vasárnap,

könny csak az italom, kenyerem a bánat...

Utolsó vasárnap, kedvesem gyere el,

pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.

Akkor is virág áll, virág és - koporsó,

virágos fák alatt utam az utolsó;

Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak,

Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...















jó kis depressziós nóta...............

"Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok."


...............................












A dal gyönyörü...........kifejezi a hangulatom.....







Szomorú vasárnap száz fehér virággal

vártalak kedvesem, templomi imával.

Álmokat kergető vasárnap délelőtt,

bánatom hintaja nélküled visszajött;

azóta szomorú mindig a vasárnap,

könny csak az italom, kenyerem a bánat...

Utolsó vasárnap, kedvesem gyere el,

pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.

Akkor is virág áll, virág és - koporsó,

virágos fák alatt utam az utolsó;

Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak,

Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...