....Nem kell, hogy eltitkold, mi a lelkedből szólt
És nem kell szégyelld azt, mert mind értünk volt
Végül már nem hittem hogy van választás
Érzem, hogy bölcsebb lettem, nem fáj már.....
Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
....egoista lettem: csak arra tudok gondolni: mit mulaszt, hogy nem én vagyok a barátnője. Mit mulaszt azzal, hogy elmenekült előlem. Hogy nem engem ölel, nem engem hallgat, nem velem él át olyan dolgokat, amelyekre a másikkal képtelen lesz. Mellettem megfiatalodott volna, újra el kezdett volna élni...
...
.
talán még nem késő....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése