...miért nem hallgatod meg???

lazíts kicsit....

hallgasd, élvezd....

Soha senkinek se engedd,
Hogy megnyirbálja
Arany álmaid ezüst szárnyait.

(Sri Chinmoy)

....én nem is engedem......

tele vagyok félelemmel...

napról-napra nő bennem...

mi lesz velünk, hogyan tovább....

nagy terveket szül a kényszer....

aztán. ha belebukunk, mindent elbukunk....

van-e bennem ennyi erő?.....

ad-e valami erőt mindehhez?....

lassan belefáradok, hogy mindenkinek azt mutassam, minden rendben....

ha tudnátok, mennyire nem így van....

tele vagyok félelemmel....

de jó lenne pár biztató szó...

de jó lenne....

"Véletlen volt, vagy csapda tán,
hogy egymást újra láttuk?
Azóta nem találhatom
helyem se itt, se másutt!
Megkérdem százszor is magam,
halottan is tovább élsz?
Kihúnytál vagy csak bujdokolsz,
mint fojtott pincetűzvész?"


Pilinszky János

*

*

*

Juhász Gyula: Gyöngyök

Vannak dalok, mik titkosak, Szívünk éjében élnek, Elfojtott, néma dalai Mély szenvedélynek. Vannak gyöngyök, mik titkosak, Örvény mélyén teremnek, Becsesek, fénylők, nem valók Az embereknek.

*

*

Rakovszky Zsuzsa: Elmegyek Mert elapadt az életem mindenemet a tűzre vetem és elmegyek innét Szétszálazni a bonyolultat nincsen erőm már folytatni a múltat álmomban fogaim mind tenyerembe hulltak hát elmegyek innét Mint a macska az egeret lesem: szaporodnak az égi jelek foltok a napban árvizek mutatják: elmegyek innét Mint a macska a madarat lesem: minden jel egyfelé mutat tudom hogy kő kövön majd nem marad hát elmegyek innét Minden szilárd egyensúly minden erős szerelmem szívemen súly kőfal mely harsonáktól meg nem indul hogy elmehessek innét De minden fölborult egyensúly szikla mely barlangszáj elől kifordul por száll a fényben, sarokvas csikordul és én elmegyek innét Por száll, homok pereg Mindent, ami voltam, a tűzre vetek míg végre egészen könnyű leszek és elmegyek, elmegyek innét.