2008. augusztus 2., szombat
Hm...
Tudom fura vagyok. De az is lehet, hogy nem. Csak egyszerűen nem értem magam, ezért gondolom, hogy fura vagyok. Még mindig harcol a szívem és az eszem. Mostanában az ész áll nyerésre. Gyáván menekülök. De ott vagy Te, Édesdrága! Piszkálod az eszem és közben hozzáérsz a szívemhez. Nagyon fura érzés. Nem tudom kezelni. Úgy érzem melletted magam, mint egy kisdiák. Azt hiszem jelenleg bukásra állok. De sejtem, hogy téged mi mozgat. Te is csalódnál, ha elbuknák. Őszinték vagyunk, de még nem eléggé. Spontának vagyunk, de még nem eléggé. Egy dolgot biztos nagyon szeretnék. Hosszan együtt lenni veled, csendben nem szólni semmit és élvezni az energiák szabad áramlását.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése